Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

Tervcsoport, Igazgatási Osztály, Ipari Csoport, Kereskedelmi Csoport, Mezőgazdasági Osztály, Községgazdálkodási Csoport, Oktatási Osztály, Népművelési Csoport, Egészségügyi Csoport, Munkaerőgazdálkodási Csoport, Testnevelési és Sportbizottság. Az egyes osztályok (csoportok) hatósági jogkörében is jelentős változások követ­keztek be. A jogkör változás elvi alapjait a tárcaminisztériumok dolgozták ki. Többek között módosult a Pénzügyi —, az Oktatási —, az Igazgatási Osztály, valamint a Kereskedelmi Csoport jogköre.277 A jogkör módosítás elsősorban a megyei tanács feladatai közül sorolt át néhány olyan ügyet, amelyet a Tanácsnál is megfelelő módon lehetett intézni. Ezzel is erősíteni kívánták a dolgozók és a tanács hivatali apparátusa közötti kapcsolatot, illetve nagymértékben egyszerűsítették az ügymenetet. Ez a decentralizálási folyamat a központi szervek (minisztériumok) hatáskörének decent­ralizálására irányuló törekvésekkel párhuzamosan jelentkezett. Hisz, ha a minisz­tériumok hatáskörük egy részét átadják a felsőbb tanácsi apparátusnak, akkor mód nyílik arra, hogy a decentralizálás az egyes tanácsi fokozatok között is jobban meg­valósuljon. A fenti folyamat azonban — az alapelvek helyességének ellenére is — csak igen lassan realizálódott. A VB megállapítása szerint az ügyviteli egyszerűsítés következtében a tanácsi apparátus minőségi összetétele javult. De a szervezeti változások következtében bizonyos tájékozatlanság és gyakorlatlanság mutatkozott meg a VB-nél és szakigaz­gatási szerveinél. A hiányosság főleg abban nyilvánult meg, hogy a hatósági jogkör átadása, a szakigazgatási szervek részére a kinevezési jogkör biztosítása és a fegyelmi ügyek átadása miatt csökkent időlegesen a szakigazgatási szervek hatékonysága, mivel a kibővült feladatkört a régi szemlélettel jól ellátni lehetetlen volt.278 Az Igazgatási Osztály hatáskörében történt a legjelentősebb változás. Az 1955. évi 17. sz. tvr. megjelenésével a kihágási bíráskodást megszüntették és helyét a szabály­sértési eljárás foglalta el, valamint az osztály 1955. májusában a Város- és Községgaz­dálkodási Csoporttól átvette az ár- és belvízvédelmi ügyek intézését.279 A racionalizálás a tanács apparátusában lényeges létszám csökkentést nem eredményezett. Leginkább a Titkárságot érintette itt 6 főre csökkentették le a dolgozók számát. 1956. január 1-vel területi változás következett be a járás területében. A 2/1956. NET sz. határozat értelmében a Csongrádi járás igazgatási területét megszüntették. Baks és Sövényháza községek a Szegedi járáshoz kerültek. A járás választókerületei­nek száma 60-ról 69-re emelkedett. Új választásokat nem rendeltek el.280 A Tanács 1956-os működésének részletes ismertetése helyett közöljük a VB által készített javaslattervezetet, amely a minisztertanács által az állami szervek egyszerű­2” 56/1955. PM sz. utasítás; 33/1955. OM sz. rendelet; 1—29/1955. MTE sz rendelet; 50/1955. BkM sz. utasítás «• CsmL VB jkv. 1955. aug. 4. 115—1/18/193/1955. vb. sz. 2,9 CsmL VB jkv. 1955. nov. 10. Az Igazgatási Osztály jelentése 280 CsmL Tanács jkv. 1956. febr. 25. 1/1956. t. sz. 311

Next

/
Oldalképek
Tartalom