Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
szerveket hozzanak létre. Az alkotmány módosítással a tanácsokat államigazgatási síkról államhatalmi síkra emelték. A tanácstörvény megjelenését országos vita előzte meg. A járásban a törvény- tervezet vitájával kapcsolatban 233 kisgyűlést tartottak, melyen kb. 5 ezren vettek részt. A felszólalók száma 757 volt, és összesen 57 javaslat hangzott el.259 Az Alkotmány módosításnak (1954. évi VIII. törvény) megfelelően az 1954. évi X. törvény újrafogalmazta a tanácsok feladatait. E törvény hatására jelentős szervezeti változások történtek a tanácsrendszerben. Megfelelő módon tisztázták a tanácsok alá és fölérendeltségi viszonyait. Megszűnt a lehetősége annak, hogy más felsőbb szakigazgatási szervek irányító tevékenységet folytassanak a tanács vb és a szakigazgatási szervei felett. A II. tanácstörvény igen jelentős változásokat hozott a tanácstagok megválasztásának módjában is. 1950-ben lajstromos választás alapján történt a tanácstagok megválasztása. Ez a módszer azonban szinte lehetetlenné tette a választások alkalmával a választók és a tanácstagok közötti közvetlen kapcsolat kialakítását, hiszen az egyes tanácsterület összes tagját egyszerre választották meg egy listán. Az új tanács- törvény ezt úgy módosította, hogy a választópolgárok a tanács tagjait, „a tanács működési területén alakított választókerületenként választják meg — minden választó- kerület egy tanácstagot választ.”260 Ezt a változást már a törvényjavaslat vitáján is nagy tetszéssel fogadták. Mélyreható demokratizálódási folyamat eredményének tekintették, hogy a választások területi elv szerint bonyolódnak.261 Az új tanácstörvény fontos változást hozott a tanácstagok visszahívhatóságával kapcsolatban is. E kérdésről az I. tanácstörvény aként intézkedett, hogy a tanácstagok visszahívásáról később megjelenő jogszabály rendelkezik majd, azonban ez a jogszabály nem látott napvilágot. Az új törvény biztosította a tanácstag visszahívásának lehetőségét, amennyiben valamilyen ok miatt nem méltó tovább a tanácstagságra, vagy elköltözött. Ilyen esetben a választókerület választópolgárai új tanácstagot választanak és küldenek a tanácsba. 1954. július 26-án 5 főből álló megyei Választási Csoport alakult. A csoport utasítást adott ki a járási, városi választási csoportoknak a választókerületek felállítására és az összeíró biztosok kijelölésére. Csongrád megyében a járási választókerületek számát 182-ben állapították meg. (Csongrádi járás: 30; Makói járás: 46; Szegedi járás: 60; Szentesi járás: 46.) Az ideiglenes választói névjegyzékre a Szegedi járásban 68 757 személy neve került fel. A végleges választói névjegyzék szeptember 23-ra készült el, és október 24—31 között közszemlére tették ki. A járás községeiben 124 szavazókört állítottak fel. A jelölőgyűléseket 1954. október 15-ével kezdték megrendezni.262 A választásokat 1954. november 28-án tartották meg.263 A választások után a Tanács 1954. december 6-án tartotta meg alakuló ülését. A mandátumvizsgáló bizottság a választási elnökség jegyzőkönyve alapján felülvizsgálta a járási tanács tagjainak névsorát, és a megválasztott 60 tanácstag mandátumát hitelesítették.264 Ugyanezen az ülésen 13 főben határozták meg a VB létszámát,265 valamint megválasztották a VB 259 CsmL Tanács jkv. 1954. okt. 2. A VB elnökének beszámolója ásó 1954 évi X. törvény 25. § (2) bekezdés 261 CsmL CsmT jkv. 104—4/1954.1. 262 CsmL CsmT VB jkv. 104—43/1954. vb. sz. 263 10/1954. NET sz. határozat 364 CsmL Tanács jkv. 10—1/2/1954. t. sz. 265 Uo. 10—1/3/1954. t. sz. 308
