Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
— értékeli, feltárja az eredményeket, a hibák okait, hogy amennyiben szükséges, még menetközben intézkedni lehessen a hibák kijavítására, c) A tömegkapcsolat kiépítésében való konkrét segítségadás, a VB és az állandó bizottságok munkájának segítése és módszerek átadása.”247 A csoport munkája lényegében eltért a korábbi Ellenőrzési és Információs Csoport munkájától, mert az új csoport esetében a fő cél nem futó ellenőrzések végrehajtása volt, hanem elsődleges feladata volt a tanácsadás és csak ezt követően az ellenőrzés. A VB 1954. március 11-én megszüntette az Építési és Közlekedési Csoportot és utasítottaaTitkárságot,hogy március 31-ig Város- és Községgazdálkodási Csoportot létesítsen.248 Felállítása azonban problémákat okozott. A csoportot 9 fővel kellett volna megalakítani, de a meglévő létszámkeretből ezt nem lehetett biztosítani.249 Az 1954. évi I. törvény 3. § értelmében a minisztériumoknál, a megyei, a járási, valamint a városi tanácsoknál a lakosság bejelentéseivel foglalkozó irodát kellett szervezni. Az irodák működésének részletes szabályait — a törvényben meghatározott alapelvek figyelembevételével — a szervek vezetői állapították meg. A járásnál 1954. április 1-vel kezdte meg működését a titkárság keretén belül felállított Panasziroda.250 1954-re megszűnt a tsz-k felbomlási folyamata a járásban, bár tavasszal még 320 tsz-tag jelentette be kilépését azzal, hogy az ősszel osztható jövedelemtől teszik függővé kilépési szándékukat.251 A Titkárság 1954. januárjában a tsz-k megsegítésére 4 fős bizottságot hozott létre.252 A járásban 35 tsz maradt meg 4468 taggal. Összterületük 17 110 kh volt. A Mezőgazdasági Osztály 6 bizottságot állított fel a tsz-k pénzügyi gazdálkodásának felülvizsgálására. A bizottságok májusban kezdték meg működésüket.253 Nagyfokú bizonytalanság mutatkozott a nagygazdákkal kapcsolatos bánásmódban a mezőgazdasági fejlesztési járulék újabb szabályozásáról szóló minisztertanácsi határozat254 végrehajtása során. A határozat kimondta, hogy annak kell mezőgazda- sági járulékot fizetni, akinek földterülete a 25 kh-t eléri, illetve azt meghaladja és a kát. tiszta jövedelme 350 Ak-n felül van. Emellett annak is fizetnie kellett, aki cselédet tartott. A járásban — különösen a homoki területeken — a határozat értelmében az addig kulákterületet viselő gazdaságok igen kis része került a korlátozás politikája alá. A határozat megjelenéséig például Balástyán 74 kulákgazdaságot tartottak számon, utána csak 8 személy volt kötelezhető mezőgazdasági járulék fizetésére. Ezekre vonatkozott a korlátozás politikája is. Akik nem kerültek korlátozás alá, de korábban nagygazdának minősítették, azokkal szemben a bánásmód bizonytalanná vált.255 1954. májusában ült össze az MDP III. Kongresszusa. A kongresszus anyagában kiemelt helyet kapott a tanácsok kérdésének megtárgyalása. Megállapítást nyert, hogy: á) A tanácsok jó munkájának egyik legfőbb akadálya az államapparátus túlzott központosítása volt. A túlzott állami központosítás szűk korlátok közé szorította a helyi tanácsok tevékenységét, csökkentette a tanácsok szerepét a gazdasági és kulturális építő munkában, fékezte az egészséges helyi kezdeményezéseket. Bürokratikussá tette, adminisztratív útra terelte a helyi szervek tevékenységét. „Az első lépés tehát tanácsaink megerősítése érdekében — amint erre Nagy Imre is utalt — a túlzott 247 CsmL Tanács jkv. 1954. okt. 28. A Szervezési és Ellenőrzési Csoport jelentése 248 CsmL VB jkv. 1954. márc. 11. 115—10/8/1954. vb. sz. 249 CsmL VB jkv. 1954. ápr. 8. 115—14/5/1954. vb. sz. 260 Uo. 115—14/4/1954. vb. sz. 261 CsmL VB jkv. 1954. szept. 2. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 252 CsmL VB jkv. 1954. jan. 21. Az Ellenőrzési és Információs Csoport jelentése 263 CsmL VB jkv. 1954. máj. 20. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 254 1004/1954. MT sz. határozat 255 CsmL VB jkv. 1954. jan. 28. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 306
