Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
venni, ezért még decemberben is 500—600 kh hevert parlagon.226 A megmaradt 35 tsz zárszámadását vizsgálva 22 aktívan zárta az évet. Azon csoportok, amelyek természetben és pénzben kevés részesedést osztottak, lehetőséget kaptak, hogy a munkaegység részesedésre középlejáratú hitelt vegyenek fel. 28 csoport vette ezt igénybe, összesen 1 039 000 Ft értékben. (A legnagyobb összeg 144 000 Ft, míg a legkisebb 5000 Ft volt.)227 A járásban 1953. októberében megtörtént az állami tartalékföldek hasznosítása,228 2800-an vették igénybe.229 Ez a rendszer egy újfajta bérleti rendszer kialaku- sához vezetett. Az MDP KV 1953. október 31-én tartott kibővített ülésén a Politikai Bizottság beszámolt a júniusi határozat végrehajtásáról és a KV meghatározta a további teendőket is. E határozat tette lehetővé, hogy meginduljon a tanácsi szervezet továbbfejlesztését célzó reformoknak az előkészítése. A tanácsokon belül is megindult egy feltáró munka az október 31-i ülést követően. A VB 1953. november 26-án tűzte napirendre a KV határozatának megtárgyalását és ekkor került elfogadásra a már részleteiben ismertetett elnöki referátum.280 Ennek jegyében zajlott le 1954-ben az első tanácsülés is. Kiemelt helyen foglakoztak a járás gazdasági életét meghatározó mezőgazdasági termeléssel. Megállapítást nyert, „hogy szocialista államunk további fejlődésének, az életszínvonal emelkedésének legdöntőbb feltétele a mezőgazdasági termelés fejlődése.”231 „A mezőgazdaság szocialista átszervezésére irányuló politikában, különösen a középparaszt kérdésben hibákat követtünk el. Elhanyagoltuk az egyénileg gazdálkodó parasztok támogatását, kiknek kezében van jelenleg is a szántó- terület több mint 60%-a. A kulák kizsákmányolás korlátozásának politikája átcsúszott a kulákgazdaságok likvidálásába, amit bizonyít az is, hogy míg 1949-ben a szántóterület 17%-a tartozott a kulák gazdaságokhoz, jelenleg ez csak 4,7%.”232 Akormány- program végrehajtása szempontjából vizsgálták meg a VB és szakigazgatási szervei munkáját. (Ezt részben már ismertettük.) Az Építési és Közlekedési Csoport feladata megnövekedett, mivel a nehézipar egyes ágainak csökkentése révén emelkedtek a szociális és kulturális beruházások. Az Oktatási és Népművelési Csoport feladatává vált, hogy a járás területén valamennyi általános iskolában bevezetésre kerüljön a szakrendszerű oktatás. 1953 folyamán 43 dolgozók iskoláját indított be a csoport. Népművelés terén megszervezték a Szabad Föld Téli Esték előadássorozatot. A járásban kb. 150 előadást tartottak és a résztvevők száma 5—6000 volt. 22 községben működött ekkor már kultúrotthon. (1953-ban 6 kultúrotthont adtak át.) A tanács apparátusában igen magas volt a fluktuáció. Az engedélyezett létszám ekkor 235 fő volt, és a kormányprogram megjelenését követően 78 dolgozót mentettek fel, illetőleg bocsátottak el. (33%) A községeknél ez az arány még magasabb volt. (82%) Az engedélyezett létszám itt 234 fő volt. A községi vezetők esetében a munkaerővándorlás 44%-os volt. Csak Deszken maradt változatlan a tanácsok megalakulása óta a vezetőapparátus.233 A VB 7000 aktívát tartott számon, de ezek nagy része nem tevékenykedett, ezzel magyarázták, hogy az állandó bizottságok sem felelnek meg az elvárásoknak.234 223 * * * * * * * * 223 CsmL VB jkv. 1953. dec. 3. 115—49/1/1953. vb. sz. 222 CsmL VB jkv. 1953. dec. 17. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 228 CsmL VB jkv. 1953. okt. 22. 115—43/1/1953. vb. sz. 229 CsmL VB jkv. 1953. nov. 26. Az elnöki értekezlet referátuma 230 Uo. 115—48/2/1953. vb. sz. 231 CsmL Tanács jkv. 1954. jan. 16. 115—1/1954. t. sz. 232 Uo. Elnöki beszámoló 233 Uo. 234 Uo. 302
