Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

sära kell törekedni. „Az ülés után a KV Titkársága — Rákosi javaslatára — akként döntött, hogy a határozatot teljes terjedelemben nem teszik közzé, sőt a párt közép­szintű szerveihez is csak egy rövid, kivonatos változatát juttatják el, a párttagságnak és a szélesebb közvéleménynek pedig Nagy Imre országgyűlési beszéde és egy Szabad Nép-cikk útján hozzák tudomására.”191 Az MDP KV 1953. júniusi ülésén megbírált gazdaságpolitika káros hatásai a helyi tanácsok munkaterületén is éreztették hatásukat. A lakosság anyagi és kultu­rális szükségleteinek kielégítése, a közszolgáltatások, a népoktatás, az egészségügy, a lakásépítés stb. területén, vagyis éppen ott, ahol a helyi tanácsok, mint a dolgozók választott képviseleti szervei, voltak hivatottak e feladatok helyes megvalósításáért választóik előtt. A tanácsok felső irányításában kezdettől fogva nem érvényesült a demokratikus centralizmus elve. A helyi tanácsokat a minisztertanács nevében, annak jogköre alap­ján a belügyminiszter irányította. Ugyanakkor a törvény kimondta, hogy valamennyi tanács legfelső fokon az országgyűlés és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa alá van rendelve. Tévedés volt a tanácsokat államigazgatási szerv alárendelni, mivel így fenn­állt a veszély — mithogy a gyakorlat bizonyította is —, hogy a tanácsoknak mint államigazgatási szerveknek a fejlődése megakad. így csak igazgatási apparátusként funkcionálhattak. Természetesen a helytelen irányítás miatt még ez a funkció is veszí­tett erejéből. A júniusi határozat után rendelet jelent meg a helyi tanácsok főfelügyeletéről.192 A belügyminiszternek a helyi tanácsok felett a 143/1950. MT sz. rendeletben átmene­tileg megállapított főfelügyeleti jogkörét megszüntették. Ezt a jogkört ezekután a minisztertanács közvetlenül gyakorolta. Ekkor állították fel a minisztertanács keretén belül a Helyi Tanácsok Titkárságát.193 „Ez a tény nagymértékben növeli a tanács területi szerveinek szerepét a helyi állami munka irányításában.”194 Csak e rendelet megjelenése után bontakozhatott ki a tanácsok kettős alárendeltségi viszonya a maga teljességében. Mégpedig: 1/ Az államigazgatási szervek - az általános igazgatás szervei: a végrehajtó bizottságok és a szakigazgatás szervei — alá vannak rendelve azoknak a helyi tanácsszerveknek, amelyek ezeket választották; 2/ A helyi államigaz­gatási szervek alá vannak rendelve az államigazgatás megfelelő felső szervének — az általános igazgatási szervek a felsőbb fokú tanács végrehajtó bizottságának —, végső soron a minisztertanácsnak. Az 1953. május 17-i választásokon újjáválasztott Országgyűlés július 3—4-én tartotta első ülését. Itt ismertette Nagy Imre a kormány új programját. A kormány- program megvalósítása — a határozatok és a rendeletek végrehajtása — mintegy 90%-ban tanácsi feladat volt. Nagy Imre beszédében felvetette, hogy a tanácsok bürok­ratikusán intézik a dolgozók ügyeit. Ez a járásnál is megmutatkozott különösen a panaszlevelek intézésénél. Nem működött ugyanis rendszeresen a VB-n belül az a bizott­ság, amely a panaszleveleket felülvizsgálta.195 * A Pénzügyi Osztály 1953 nyarán átütemezte az adótervet, mivel a minisztertanács határozata198 értelmében adókedvezményt nyújtottak a mezőgazdasági lakosságnak. A határozat nagyobb kedvezményt adott a tsz(cs)-k tagjainak mint az egyéni gazdál­kodóknak. A tsz-k, valamint a tszcs-k tagjait az 1952. évi december 31-én fennálló 191 Uo. 215. im 37/1953. MT sz. rendelet 193 503/13/1953. MT sz. határozat 194 Állam és Igazgatás, 1953. júl.—aug. sz. 348. 195 CsmL Tanács jkv. 1953. szept. 26. A VB elnökének beszámolója 199 1033/1953. MT sz. határozat 298

Next

/
Oldalképek
Tartalom