Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)

és az utak ellenőrzését a rendőrség segítségével.118 A VB-nek ez az intézkedése azt a célt szolgálta, hogy megakadályozzák a magán áruértékesítést, s így mindenki először a beadási kötelezettségének tegyen eleget. A szocialista szektor amennyiben nem tudta teljesíteni a közös állományból a beadási kötelezettséget, akkor azt a háztáji gazdaságokból kellett beszolgáltatni.119 Hasonló megszorító határozatot hozott a VB a feles és harmados bérlőkkel kapcsolatban is. A bérlő csak abban az esetben kaphatta meg járandóságát, ha a tulajdonos nevén álló földről az állami kötelezettséget már teljesítették.120 A VB utasítására az Oktatási Csoport felhívta az általános iskolák igazgatóinak figyelmét, hogy a gyerekekkel írassanak dolgozatot a begyűjtésről. Ebben a dolgozatban egy-két dolgozó parasztot kellett méltatni, akik élenjártak a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezzel a módszerrel is a begyűjtési terv maradéktalan végrehajtását kívánták népszerűsíteni.121

Az erőfeszítések ellenére az 1952. évi begyűjtési tervet csak 57,9%-ra tudta teljesíteni a járás.122 (L: 1. sz. melléklet) Ez az eredmény elsősorban a túlzott tervvel magyarázható, valamint azzal, hogy az 1952. év rendkívül aszályos volt.

Pénzügyi vonalon a terveket jobban sikerült végrehajtani. A VB megállapítása szerint a végső kiértékelés alapján a megyében a Szegedi járás érte el a legjobb eredményt a járások között úgy az 1951. évi előírásos adó behajtásánál, mint az 1950. évi hátralékok beszedésénél. A helyesbített 1951. évi előíráshoz viszonyítva pénzadóban a járás területén 111 %-ot, míg a terményadónál 98 %-ot értek el. Az 1950. évi hátralékot és az 1951. évi helyesbített pénzadó tervet együttesen 85%-ra, a terményadót 80%-ra teljesítették.123

1952 folyamán is történtek a VB szakigazgatási szerveinél ügykörmódosulások. A Terv és Statisztikai Csoport feladata lett az ún. gazdalajstromok felfektetése. A kulákok számának pontos meghatározása céljából a helyi pártbizottság és a községi tanács egy bizottságot alakított, melynek feladata volt az adott községben élő kulákok végleges nyilvántartását elkészíteni és a Csoportnak jelenteni. A nyilvántartás alapján határozták meg a beadási kötelezettséget, valamint az adót.124

A Munkaerőgazdálkodási Csoport feladata is módosult, illetve szervezeti változás is történt. A munkaerő biztositása mellett a munkakönyvek ellenőrzése és kiállítása is a csoport feladata lett. A munkát ideiglenesen megnehezítette, hogy még 1951 végén a csoport egyesült Szeged város munkakönyv kiállító hatóságával.125

1952. április 1-vel változás következett be a Pénzügyi Osztály keretén belül. A pénzügyminiszter rendeletileg kimondta,126 hogy a járási tanácsoknál az állami vállalatok és szövetkezetek adóügyeivel foglalkozó részleget kell felállítani. A részleg létszámát 10 főben határozták meg. (1 részlegvezető, 7 ellenőr, 1 könyvelő, 1 kezelő) Az új részleg feladata a helyi tanács irányítása alá tartozó állami vállalatok és szövetkezetek által fizetendő valamennyi adóval kapcsolatos (forgalmi adó, 1 %-os kereseti adó, házadó) ügyek intézése, valamint könyvelési és ellenőrzési feladatok ellátása.127

1952. augusztus 1-i hatállyal sor került — minisztertanácsi határozatra128 — a

118 CsmL VB jkv. 1952. júl. 24. 115—32/1/1952. vb. sz.

119 CsmL VB jkv. 1952. okt. 9. 115—43/1/1952. vb. sz.

120 CsmL VB jkv. 1952. okt. 16. 115—44/1/1952. vb. sz.

121 CsmL VB jkv. 1952. nov. 20. 115—49/1/1952. vb. sz.

122 CsmL VB jkv. 1952. dec. 24. A Begyűjtési Osztály jelentése

123 CsmL VB jkv. 1952. febr. 1. 115—6/5/1952. vb. sz., valamint a Pénzügyi Osztály jelentése

124 CsmL VB jkv. 1952. jan. 3. 115—1/3/1952. vb. sz.

125 CsmL VB jkv. 1952. febr. 28. A Munkaerő-gazdálkodási Csoport jelentése

lse 3451—A—31/1952. II. a. PM sz. rendelet

127 CsmL VB jkv. 1952. ápr. 3. A Pénzügyi Osztály jelentése (2/1952.1. a. 1. sz.)

128 1016/1952. MT sz. határozat

289