Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
A tömegkapcsolatok kiszélesítését célozta, — ugyan még az utasítás megjelenése előtt — hogy a JTSB 7 tagú társadalmi aktívákra is épülő bizottságot állított fel. Társadalmi aktívaként a bizottság munkájában részt vett a DÉFOSZ, a DISZ, a szakszervezet, az ÁVH, az Oktatási és a Mezőgazdasági Osztály egy-egy tagja. Üléseiket 2 hetenként tartották.105 A tanácsok minimális gazdasági alapokkal rendelkeztek. A Tanács 1952. évi költségvetési tervezete is erről tanúskodott. A Tanács és a VB összes szükséglete 4 565 220 Ft volt. Ebből személyi kiadásra 4 155 850 forintot irányoztak elő, míg dologi kiadásra 409 370 forintot. A személyi kiadásokból fizették a Tanács 178 dolgozójának és a 26 község 292 alkalmazottjának a bérét. A költségvetés fedezeteként csak a közjogi bevételeket (700 Ft), és a széképületben bérbeadott üzlethelyiségek utáni bérjövedelmet (58 790 Ft) irányozhatták elő, mert a Tanács adórészesedési bevétele a kormányhatóság jóváhagyása során volt csak realizálható.106 1952. január 1-vel Dóc és Domaszék tanyaközpontokat községgé alakították és a VB meghatározta a két új községi tanács tanácstagjainak és VB-tagjainak számát.107 A járásban ezzel a községek száma 28-ra emelkedett. Közigazgatásilag még egy változás következett be 1952. január 1-vel. A VB az Ószentiváni Községi Tanács V.B. határozatát jóváhagyta,108 miszerint közigazgatási szempontból Térvárt a községhez csatolták. A VB tevékenységét 1952-ben megvizsgálva, — megállapítható — hogy szinte csak mint „begyűjtési szerv” funkcionált. Az 1951. évi begyűjtési tervet kenyérgabonából, kukoricából, burgonyából és tojásból nem tudták teljesíteni.109 1952. december 31-ig kellett teljesíteni a múlt évi hátralékot.110 Ennek érdekében utasította a VB a Begyűjtési Csoportot, hogy a községi tanácsokon keresztül a múlt évi begyűjtési tervből visszamaradt hátralék behajtását a népnevelői munka kiszélesítésével minden körülmények között végre kell hajtani,111 sőt a gyakori bírságok alkalmazásától sem szabad visszariadni.112 Az 1952. évi begyűjtési terv teljesítésében is fennakadások mutatkoztak. Az első negyedéves tervet 1952. március 8-ra be kívánták fejezni. (Rákosi születésnapja!) Ez azonban nem sikerült.113 A Begyűjtési Csoport létszámát 5 fővel megemelték, így növelhették a begyűjtési instruktorhálózatot is.114 Ettől kezdve szereztek érvényt annak a VB határozatnak is, hogy a Begyűjtési Csoport felelősségre vonja a begyűjtésben lemaradt községek járási instruktorait.115 1952. január 1-vel a feljelentéseket az Igazgatási Osztálynak kellett beadni és nem a rendőrségnek azon személyek ellen, akik beadási kötelezettségüket nem teljesítették, illetve a begyűjtés ellen izgattak. Az Igazgatási Osztály mellett működő bizottság elbírálás után a feljelentést az illetékes szervhez továbbította.116 1952 júniusában a Begyűjtési Állandó Bizottságot is újjászervezték.117 Az aktívahálózat még ekkor sem volt megfelelő módon kiépítve. A Begyűjtési Csoport feladatul kapta, hogy szervezze meg a piacok 105 CsmL VB jkv. 1951. szept. 6. A JTSB jelentése 106 CsmL Tanács jkv. 1951. szept. 15. Jelentés az 1952. évi költségvetésről 107 CsmL YB jkv. 1951. dec. 20. 520—51/5/1951. vb. sz. 108 CsmL Ószentiváni Községi Tanács VB 52—47/5/1951. vb. sz. 109 CsmL VB jkv. 1952. febr. 7. 115—6/1/1952. vb. sz. 110 CsmL VB jkv. 1952. jan. 3. 115—1/1/1952. vb. sz. 111 CsmL VB jkv. 1952. febr. 1. 115—6/2/1952. vb. sz. 112 CsmL VB jkv. 1952. febr. 28. 115—10/2/1952. vb. sz. 113 Uo. 111 CsmL VB jkv. 1952. ápr. 10, 115—17/5/1952. vb. sz. 115 CsmL VB jkv. 1952. ápr. 24. 115—19/1/1952. vb. sz. 116 CsmL VB jkv. 1952. máj. 15. 115—22/3/1952. vb. sz. 117 CsmL VB jkv. 1952. jún. 12. A Begyűjtési Csoport jelentése 288
