Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
A Tanács dolgozói a kenyérgabona mielőbbi betakarítása érdekében cséplőbrigádot alakítottak, hogy ezzel is hozzájáruljanak az aratás és cséplés munkájának sikeréhez. A cséplőbrigád tagjai vállalták, hogy szabadidejükben és a vasárnapi napokon segítenek a termelőcsoportok gabonájának cséplésében, a munkájukért járó pénzt az úttörőmozgalom további fejlesztésére ajánlották fel.94 A mezőgazdasági munkák ennek ellenére igen vontatottan folytak. Ez elsősorban a gépek hiányával volt magyarázható. Még december végére sem sikerült befejezni a cukorrépa és a gyapotszedést, valamint igen nagy lemaradás mutatkozott a búzavetésben és a mélyszántásban.95 Pedig a gyapot betakarítását már szeptemberben megkezdték. A szocialista szektorban 216 kh-on, az egyéni termelők pedig 175 kh-on termeltek gyapotot. A termésátlag — a kedvezőtlen éghajlat miatt — igen silány volt, mert alig érte el holdanként a 30 kg-t. Ennek ellenére az előirányzott terv szerint 1952-ben már összesen 740 kh-on kívántak gyapottermelésre szerződést kötni. Sőt a Paprikatermelő Nemzeti Vállalat ellen panasszal is éltek, hogy a szerződések megkötéséről a tsz-ket le akarták beszélni és azt szorgalmazták, hogy gyapot helyett inkább paprikát termeljenek.96 A járás vetéstervét meg kellett változtatni, mivel az ÁVH utasítása értelmében a határtól 50 m-re semmit, 200 m-re pedig — az 50 méteren kívül — csak alacsony növészetű magvat lehetett vetni. A járás területéből ez kb. 5000 kh-t érintett.97 Ez is hozzájárult ahhoz, hogy a mezőgazdasági munkák befejezése késedelmet szenvedett. A begyűjtés fokozására a VB határozatot hozott, hogy a népnevelői munkát ki kell terjeszteni,98 valamint akik beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget azoknál feltétlenül érvényt kell szerezni az 5—10%-os bírság kivetésének.99 Ennek dacára még november végén a begyűjtési kötelezettségnek a dolgozó parasztok 14%-a nem tett eleget, de a tanácstagok sem jártak élen a példamutatásban, mivel csak 70%-uktett eleget a beszolgáltatásnak.100 A lemaradás miatt határozott úgy a VB, hogy az ideiglenes és az állandó végrehajtóknak naponta 3000 Ft értéket kellett legalább lefoglalni.101 A belügyminiszter utasítása 1951. novemberében jelent meg a tanácsok tömegkapcsolatainak megjavításáról.102 Az utasítás részletesen foglalkozott az állandó bizottságok munkájával is. Sőt felhívta a figyelmet a szovjet tapasztalatokra és konkrét példaként ismertette a moszkvai városi tanács egészségügyi és oktatási állandó bizottságainak tevékenységét. Nem fogalmazta meg azonban a végrehajtó bizottság és az állandó bizottságok egymáshoz való viszonyát. Havonként napirendre kellett tűzni a vb ülésen egy-egy állandó bizottság munkáját.103 Az utasításnak ez az intézkedése azt sugallta, hogy az állandó bizottságok függő viszonyban vannak a végrehajtó bizottságtól. Pedig az állandó bizottság csak a tanácsnak tartozott felelősséggel. Ez a bizonytalanság a Tanácsnál is éreztette hatását. így kerülhetett sor arra, hogy a tanácsülésen határozatot hoztak: „...az állandó bizottságok üléseit a Titkárság az egyes osztályokat bevonva állandóan és fokozottabb mértékben ellenőrizze.”104 61 Dm 1951. jún. 28. 3. 85 CsmL VB jkv. 1951. dec. 13. 520—50/2/1951. vb. sz.; 1951. dec. 27. 520—52/2/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv. 1951. szept. 20. A Mezőgazdasági Osztály jelentése 87 CsmL VB jkv. 1951. okt. 25. 520—43/2/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv. 1951. aug. 30. 520—35/1/1951. vb. sz. 88 CsmL VB jkv. 1951. aug. 23. 520—34/1/1951. vb. sz. 100 CsmL VB jkv. 1951. nov. 27. 520—48/2/1951. vb. sz. 101 Uo. 520—48/4/1951. vb. sz. 102 5204—178/1951./n.8/ BM sz. utasítás 103 CsmL Tanács jkv. 1951. nov. 17. Beszámoló a VB munkájáról 104 CsmL Tanács jkv. 1951. szept. 15. 520—5/3/1951. t. sz. 287
