Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
derült ki, hogy soraikban sok osztályidegen volt. A jelentés időpontjában a Tanács apparátusában még 33 osztályidegennek nyilvánított személy dolgozott. Hasonló helyzet alakult ki a községi tanácsoknál is. Származását tekintve a tanácsnál dolgozó 165 alkalmazott közül 58 munkás, 21 paraszt, 39 értelmiségi és 47 egyéb dolgozott. 94 fő már a tanácsok megalakulása előtti időben is a közigazgatásban volt alkalmazásban. A káder és fegyelmi előadó feladata volt a szakmai tanfolyamokra történő beiskolázás is. A járásnál a pénzügyi dolgozók részére alaptanfolyamokat indítottak, amelyeken 40 fő vett részt.83 Az osztályidegennek nyílvánított dolgozók zöme pénzügyi alkalmazott volt. Leváltásukat a megyei tanács által megadott szempontok alapján hajtották végre két részletben.84 A személyzeti munka még hatékonyabbá tétele érdekében a káder és fegyelmi előadói munkakört megszüntették és önálló Személyzeti Csoportot állítottak fel. A csoport létszáma 3 fő volt (1 főelőadó, 1 előadó, 1 gépíró), és közvetlenül a VB elnöke felügyelete alá tartozott.85 A kádermunkát szélesebb alapokra kívánták helyezni. Ebbe a munkába be kellett vonni a járás legjobb aktíváit, de főleg az elnökség tagjainak és a Személyzeti Csoportnak tették főfeladatává az e téren folyó munka kiszélesítését. A jó kádermunka segítségével a munkafegyelem megszilárdítását is el akarták érni.86 A tanácson belüli állami fegyelem megszilárdításáról tanácsülési határozatot is hoztak, amelyben leszögezték, hogy az éberséget és az ellenség elleni küzdelmet fokozni kell.87 A VB-nél is szükségessé vált a fegyelem megszilárdítása, ugyanis a tagok több alkalommal igazolatlanul hiányoztak az ülésekről és az ülések előtt kiadott jelentéseket sem olvasták el, így a határozati javaslatok előterjesztésében tevőlegesen nem tudtak résztvenni.88 89 Többek között ez tette szükségessé, hogy a VB az Információs és Ellenőrzési Csoportot a titkárság keretéből kiemelje és mint önálló, közvetlenül az elnök alá rendelt Ellenőrzési Csoportot állítson fel.79 1951-ben a járás területén tovább folyt nagy ütemben a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A Mezőgazdasági Osztály tsz-szervező előkészítő bizottságot állított fel.90 A járás területén ekkor már 63 termelőszövetkezeti csoport működött. Szervezésük során az önkéntesség elvét figyelmen kívül hagyták és igensok esetben erőszakos úton hoztak létre csoportokat. A meglévő csoportokat a Mezőgazdasági Osztály fokozatosan ellenőrizte és támogatta. Érvényt kívántak szerezni annak a törvénynek, amely kimondta, hogy akik a tsz-k ellen izgatnak vagy annak fejlődését gátolják, azokat felelősségre kell vonni és a törvény szigorával le kell sújtani rájuk.91 A téli időszakban a tsz-k megszilárdítása érdekében tanfolyamokat szerveztek.92 A mezőgazdasági munkák fellendítése érdekében 1951. május 21-én alakult meg a járásban a Mezőgazdasági Operatív Bizottság. A bizottság munkájában a tanács mellett részt vett a DÉFOSZ, a DISZ, az MNDSZ, az MSZT és a MÉSZÖV egy-egy tagja is. A vezetője Makra András az MDP járási bizottságának tagja lett.93 83 CsmL VB jkv. 1951. jún. 14. A káder és fegyelmi előadó jelentése ("A járás 26 községi tanácsánál 286 fő állt alkalmazásban. Szociális megoszlásuk: 95 munkás, 102 paraszt, 26 értelmiségi és 63 fő egyéb. 20 dolgozót nyilvánítottak osztályidegennek.) 84 Uo. 85 CsmL VB jkv. 1951. júl. 12. 520—28/6/1951. vb. sz. 86 CsmL VB jkv. 1951. szept. 6. 520—36/7/1951. vb. sz. 87 CsmL Tanács jkv. 1951. szept. 15. 520—5/1/1951. t. sz. 88 CsmL VB jkv. 1951. szept. 13. 520—37/7/1951. vb. sz. 89 CsmL VB jkv. 1951. okt. 18. 520—42/6/1951. vb. sz. (A VB a határozatot a 181/1951. MT sz. rendelet alapján adta ki.) 90 CsmL VB jkv. 1951. aug. 2. 520—31/3/1951. vb. sz. 91 CsmL VB jkv. 1951. szept. 6. 520—36/2/1951. vb. sz. 92 CsmL VB jkv. 1951. dec. 27. 520—52/2/1951. vb. sz. 93 Dm 1951. máj. 22. 3. 286
