Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
által meghatározott napon kötelességük volt fogadóórát tartani, hogy közelebb kerüljenek választóikhoz.69 A kongresszus hatására a minisztertanács rendeletet adott ki a helyi tanácsok munkájának megjavításáról.59 60 A rendelet foglalkozik a belügyminisztérium koordinációs munkájával. A belügyminisztérium feladata lett, hogy összehangolja a minisztériumoknak és a főhatóságoknak a tanácsok felé irányuló munkáját, úgy az általános érvényű rendeletek kiadása, mint az instruktorok kiszállása terén. A BM koordináló szerve a Helyi Tanácsok Főosztálya lett. A tanácsoknak munkaterv alapján kellett dolgozni. A negyedévre szóló munkaterveket a minisztériumok által megadott szempontok alapján készítették el. A jóváhagyott munkatervek betartása szigorúan kötelező volt és a felügyeleti vizsgálatok alkalmával minden esetben meg kellett vizsgálni, hogy a munkatervet végrehajtották-e. A rendelet foglalkozott még az állandó bizottságok tevékenységének fellendítésével is. Intézkedett a megyei és járási, valamint a járási és községi tanácsok közötti kapcsolat megjavításáról, a szakmai oktatás megszervezéséről, továbbiakban a tanácsi munkában az állami fegyelem megszilárdításáról. 1951. március 1-én a VB a megyei tanács által kiadott utasítás61 értelmében átszervezte az állandó bizottságokat. A bizottságok számát 8-ra emelték fel, még a községekben 5 állandó bizottságot kellett felállítani.62 Az 1951. március 30-i tanácsülésen újraválasztották az állandó bizottságokat. Az addigi Közegészségügyi és Népjóléti Állandó Bizottságot különválasztották és Egészségügyi —, valamint Szociálpolitikai Állandó Bizottság néven kezdték meg munkájukat. A begyűjtési tervfeladatok érdekében felállították a Begyűjtési ÁB-t. Névmódosításra is sor került, mégpedig a Kereskedelmi és Közellátási ÁB a továbbiakban már csak Kereskedelmi ÁB néven funkcionált.63 Az állandó bizottságok tevékenységével való fokozott foglalkozást a II. Kongresszus hatására történt. Itt ugyanis megállapítást nyert, hogy a helyi tanácsok tömegszervezeti jellege azért nem domborodhatott ki kellőképpen, mert az állandó bizottságok nem építették ki aktívahálózatukat. A VB ülésein és a tanácsüléseken ezekután rendszeresen foglalkoztak a bizottságok munkájával és a bizottságok elnökei beszámolási kötelezettséggel tartoztak a VB-nak és a Tanácsnak egyaránt. A VB 1951. április 15-től kezdődően az osztály- és csoportvezetőket, valamint a JTSB elnökét felelőssé tette a szakterületükön működő állandó bizottságok tevékenységéért.64 A Népköztársaság Elnöki Tanácsának törvényerejű rendelete,65 valamint az ennek tárgyában kiadott végrehajtási utasítás66 értelmében 1951. február 15-én kezdte meg működését a VB szakigazgatási szerveként a Járási Testnevelési és Sport Bizottság (JTSB). A JTSB feladata a helyi tömegsport megszervezése, az MHK-mozgalom kibővítése, az alakuló sportkörök szakmai tanácsokkal való segítése, a járás sport- eseményeinek szervezése és lebonyolítása volt. A járási tanácsok sokrétű tevékenysége miatt szükségszerűvé vált, hogy a végrehajtó bizottságok apparátusait kibővítsék. A minisztertanács rendelete értelmében67 a járások vb-inél második elnökhelyettest is választottak. A VB 1951. március 30-án 59 CsmL Tanács jkv. 1951. febr. 14. 520—3/1951. t. sz. 60 1004/1951. MT sz. rendelet 61 CsmL CsmT VB 5200—21/15/1951.T/c. sz. 62 CsmL VB jkv. 1951. március 1. 520—9/5/1951. vb. sz. 63 CsmL Tanács jkv. 1951. márc. 30. 520—2/8/1951, t. sz. 64 CsmL VB jkv. 1951. ápr. 5. 520—14/8/1951. vb. sz. 65 1951. évi 2. sz. törvényerejű rendelet 66 34/1951. MT sz. rendelet 67 24/1951. MT sz. rendelet 283
