Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
Pénzügyi Osztály: a) Adóügyi Csoport, b) Gazdasági (Operatív és Költségvetési) Csoport, Gondnokság. Igazgatási Osztály: Az osztály feladata az addigi Oktatás, Népművelési, Közegészségügyi és Népjóléti Osztály népjóléti (szociálpolitikai) ügykörével bővült. A volt III. Osztályból önálló csoportok alakultak: Kereskedelmi Csoport; Ipari Csoport; Begyűjtési Csoport; Építési és Közlekedési Csoport. Mezőgazdsági Osztály: szervezete változatlan maradt. A volt V. Osztályból önálló csoportok jöttek létre: Oktatási és Népművelési Csoport; Egészségügyi Csoport. Továbbá önállóan működött még a Terv- és Statisztikai Csoport, illetve a Munkaerőgazdálkodási Csoport. Az 1951. évi káderfejlesztési tervet is az átszervezés értelmében hagyta jóvá a VB, párthoz hű munkásokra és parasztokra volt szükség.51 * * 54 A Mezőgazdasági Osztály állandó létszám problémákkal küzdött.55 * A pénzügyminisztérium normál létszám megállapítása értelmében 18 főben határozták meg az osztály létszámát. A súlyponti feladatok elvégzéséhez ez a létszámkeret kevésnek bizonyult. Különösen élesen jelentkezett ez a probléma a tsz szervezés vonalán. A járásban csak 1 tsz-szervező tevékenykedett, pedig 63 tsz (cs) működött a járásban.66 Az MDP II. Kongresszusa 1951. februárjában zajlott le. A Délmagyarország tudósítása szerint a tanács dolgozói sem akartak kimaradni a pártkongresszusi munkafelajánlásból. A VB minden szakigazgatási szerve munkafelajánlást tett, így például az Igazgatási Osztály vállalta, hogy 10 napon keresztül segítségére siet a Kereskedelmi-, Ipari Csoportnak, mert ott a kevés létszám miatt igen felszaporodott a munka.57 A kongresszus részletesen foglalkozott a tanácsok tevékenységével. „A fiatal, még tapasztalatlan községi, járási, városi, megyei tanácsokat meg kell szilárdítani, munkájukat meg kell javítani, az ellenséges befolyást le kell küzdeni, hogy mint az államigazgatás helyi szervei betölthessék szerepüket: végrehajtsák az országos feladatok reájuk eső részét, helyileg irányítsák a mezőgazdasági termelést és ezen belül a szocialista szektor fejlődését, a nép kulturális felemelkedését és biztosítsák a dolgozó tömegek minél szélesebb körű részvételét a közügyek intézésében. Az államgépezet munkájának további javítására következetesen folytatni kell a közigazgatás, valamennyi állami szerv demokratizálását, a bürokratizmus elleni harcot, a tömegek bírálatának és ellenőrzésének fejlesztését.”58 Az 1951 februári tanácsülésen a tömegkapcsolatok kiszélesítése érdekében részletesen foglalkoztak az állandó bizottságok munkájával. Az állandó bizottságoknak havonta legalább 1 ülést kellett tartaniuk és tevékenységüket munkaterv alapján kellett végezniük. Az ülésekről jegyzőkönyvet vezettek. A tanácstagoknak a titkárság 51 CsmL VB jkv. 1951. jan. 25. 520—4/6/1951. vb. sz. 55 CsmL VB jkv. 1951. jan. 11. 520—24/6/1951. vb. sz.; 1951. márc. 15. 520-11/7/1951. vb. sz.; 1951. márc. 29. 520—13/11/1951. vb. sz.; 1951. ápr. 12. 520—15/9/1951. vb. sz. 66 CsmL VB jkv. 1951.febr.8. 520—6/3/1951. vb. sz. 58 CsmL VB jkv. 1951. febr. 8. 520—6/3/1951. vb. sz. 67 Dm 1951. jan. 19. 3. 58 Állam és Közigazgatás, 1951. márc. — ápr. sz. 118. 282
