Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Berta Tibor: A Szegedi Járási Tanács működése és szervezeti felépítése (1950–1956)
készítő bizottságot hozott létre, amely azonnal megkezdte működését.5 A miniszter- tanács 1949. augusztus 5-én tárgyalta az alkotmányelőkészítő bizottság tervezetét és elfogadta azt. Ezt követően a Magyar Függetlenségi Népfront közreműködésével országos vitára bocsátották az alkotmánytervezetet. Az országos vita — annak ellenére, hogy igen nagy tömegeket mozgatott meg, — lényegi változást nem hozott a tervezethez képest. Az Alkotmány törvénybe iktatásával6 már lehetőség nyílt az egész közigazgatási rendszer gyökeres megváltoztatására a demokratikus centralizmus elvének figyelem- bevételével. Az alaptörvény hatálybalépésével alkotmányos módon is megfogalmazást nyert, hogy az állam helyi szervezetét tanácsi típusú rendszerben kell kiépíteni. Az Alkotmány V. fejezetében elvi állásfoglalás történik a tanácsoknak, mint állam- hatalmi szerveknek egységes, országos rendezéséről. „Az államhatalom helyi szervei a megyei tanács, a járási tanács, a községi tanács, a városi kerületi tanács.”7 „A helyi tanács: á) vezeti a gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, b) előkészíti a helyi gazdasági tervet és költségvetést, ellenőrzi ezek végrehajtását, c) végrehajtja a törvényeket és a felsőbb rendeleteket, d) irányítja és ellenőrzi az alárendelt államhatalmi és államigazgatási szerveket, e) elősegíti az állami rend és a közvagyon védelmét, /) oltalmazza a dolgozók jogait, g) irányítja és ellenőrzi a helyi jellegű gazdasági vállalatok munkáját, h) támogatja a dolgozók szövetkezeteit, i) intézkedik a jogszabállyal hatáskörébe utalt minden ügyben.”8 Az idézett V. fejezetben megfogalmazást nyert még a tanácsok tömegszervezeti jellege és demokratikus vonásai, valamint az, hogy a helyi tanácsokra és a végrehajtó bizottságokra vonatkozó szabályokat külön törvény állapítja meg. A tanácsi rendszer konkrét kiépítését az igazgatási-területi egységek rendszerének kialakítása előzte meg. 1949. december 14-én jelent meg a minisztertanács rendelete a megyék nevének, székhelyének és területének megállapítása tárgyában.9 A rendelet végrehajtását a belügyminiszterre bízták.10 A rendeletben megfogalmazást nyert, hogy az addigi 25 megye helyett 19 megyét kell létrehozni. Többek között megszüntették Csanád megyét is. Csongrád megye területe a következőképpen alakult: „Csongrád megye területe Csongrád megye jelenlegi területét, valamint Csanád megye torontáli és — Békés megyéhez csatolt Nagykopáncs nagyközség kivételével — központi járását foglalja magában.”11 Az új megyehatárok létrehozása után lehetőség nyílott az alacsonyabb igazgatási-területi egységek kialakítására. A tanácsi rendszer kiépítésének következő fázisa az Alkotmány alapelveinek figyelembevételével a helyi tanácsokról törvényjavaslat kidolgozása volt. 1950. május 8-án nyújtották be az országgyűlésnek a törvénytervezetet, melynek elfogadása után 1950. május 18-án tették közzé az I. tanácstörvényt. Ugyanekkor jelent meg a minisztertanács rendelete is, amely intézkedett a megyei tanácsok és a fővárosi tanács 6 290/1949. MT sz. határozat 8 1949. évi XX. törvény 7 Uo. V. 30. § (1) bekezdés 8 Uo. 31. § (2) bekezdés ‘ 4343/1949. Korm. sz. rendelet 10 5201/4/II.—1/1950. BM sz.; 5201/8/II.—1/1950. BM sz. rendelet 11 4343/1949. Korm. sz. rendelet 3. § (13) bekezdés 274
