Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Gilicze János –Vígh Zoltán: Csanád megye közigazgatása és tisztségviselői a püspökfőispánok idején (1699–1777)

kezdve hasonló ítéletek többször elóTordultak. A halálra ítélt vádlottakat — nem lé­vén vármegyei bakó — a környező városokba szállították.67 Kovács Pál 1732 júniusában a váradi egyházmegyébe távozott.68 Utódja Vors- tern Kristóf kamarai prefektus lett, aki augusztusban már mint „Csanádiensis plenipo- tentiarius” ítélkezett a makói garázdák, paráznák, tolvajok felett.69 A két tisztséget viselő Vorstern segítője, majd utódja Vranovics Tamás Csongrád megyei jegyző. Ennek során került összetűzésbe a funkció nélküli, de a vármegye ügyeibe mindunta­lan beleszóló Návay Györggyel. 1732 őszén a vármegyei pénztár kezelése és a ter­minus napjára vonatkozó utasítást kifogásolta Návay. Vranovics erről levélben érte­sítette Vorsternt, aki „...valójában megharagudván...” utasította Vranovicsot, hogy „...ennek utána a legkisebb engedelemmel is a N. Vármegye Návay uramhoz ne légyen.”70 Elveszített vármegyei befolyását Návaynak csak 1734-ben sikerült visszaszerez­nie : Ekkor a közgyűlés az adók beszedésével bízta meg.71 Elődje, Fábry Pál idején a megye pénztára igen gyakran üres volt, aki sokat küszködött a csekély lélekszámú, mégis tizenkét nádori portára taksált megyére kivetett adó beszedésével. 1734-ben a megye területére kivetett háborús költséget kénytelenek Falkenstein főispántól kölcsön kérni egy évre.72 Návay Györgyben agilis adószedőt sejtettek, s valóban, 1735. tavaszára 1529 forint 43 krajcár gyűlt össze a földeáki házában őrzött vármegyei pénztárban. Erre vetettek szemet a Csanádi rácok és március 29-én elrabolták Návay György 1709 forint készpénzével és 663 forint értékű ingóságával egyetemben.73 Elvitték a községek adókönyveit is.74 A hiányt a Helytartótanács az 1735 decemberé­ben lemondott Návay Györgyön követelte.75 A megye ismételten felírt a Helytartó- tanácshoz, hogy ne juttassák koldusbotra.76 Hasonló esettől félve az ismét percep- torságra került Fábry Pál sem akart hivatalában maradni. Návay György Csongrád vármegye adószedőjeként vigasztalódott. Ott szerencsésebbnek bizonyult, 1739-ben jóváhagyták 1736/38. évi számadásait.77 A Csanádi vármegyegyűlések 1734-től Vranovics Tamás elnöklése mellett folytak. Falkenstein főispán 1738. április 9-én Temesváron kelt levelében viszont Návay Györgyöt nevezte ki a felgyülemlett bűnügyek elintézésére összehívott sedria elnökévé, méghozzá alispáni címmel.78 A törvényszék tagjának jelölte még Vankay Mihály jegy­zőt, Bohus Imre helyettes jegyzőt, Návay János szolgabírót, Bohus Adám ügyészt, Fábry Pál esküdtet. Vranovics Tamást táblabírói minőségben delegálta a püspök­főispán. Ezek a kinevezések — mivel csak egy alkalomra szóltak — nem jelentették a Csanád megyei tisztviselői kar kiegészítését. Annál is inkább, mivel a két Návayn és Fábryn kívül más megyékben, illetve a modenai herceg birtokán álltak alkalmazásban. A megye fizetett tisztségviselői 1738-ban a következők voltak :79 67 CsamL. kgy. jkv. 1736. augusztus 28. Az ítélet Húsz Vencel vásárhelyi bakó hajtotta végre 30 forintért. 1740-ben Czah András gyulai mészárosnak négy elítélt kínzásáért és felakasztásáért fizettek 50 forintot, jkv. 1740. okt. 15. 67. 63 Takács E. i .m 120—121. p; 68 MvL M. v. r. é. i. 31. sz. 70 Uo. 32. sz. 71 CsamL kgy. jkv. 1734. október 29. 39. sz. 72 Uo. 13. sz. 73 CsamL kgy. jkv. 1735. aug. 8. 29. és 31. sz. 74 Márki S. i. m. H. k. 315. p. 75 CsamL kgy jkv. 1736. május 9. 28. sz. 76. Uo. 38. sz. 77 N. cs, L. 28. sz. 78 CsamL kgy .jkv. 1738. április 21. 13. sz. 78 CsamL kgy. jkv. 1738. november 6. 86. sz. 25

Next

/
Oldalképek
Tartalom