Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
Vasútügyi 16 (12) Villamosmű 8 (6) Számonkéró'szék 8 (6) Gyámügyi 8 (6) Gyámpénztárvizsgáló 2 (2) Útügyi 8 (6) Hadigondozó 8 (6) Tanonciskolát felügyelő 16 (12) Szegényügyi 16 (12) Igazoló 8 A korábban működő bizottságok és szakosztályok közül nem alakították meg az egészségügyi, a mezőgazdasági, a munkássegélyalap véleményező, a jogügyi, a gaz- dászati, az ipari és kereskedelmi, a színügyi, a kertészeti, a munkásvédő, a munkás- házépítő, könyvíárvizsgáló, a puhatoló bizottságot, az állami elemi iskolai gondnokságot, a nyugdíjválasztmányt és a központi választmányt15 16, valamint a testnevelési, iskolán kívüli népművelési és földbirtokrendezési bizottságot. Ezek egy része, bár a korábbi szabályrendeletekben szerepelt, már a második világháború idején megszűnt, másrészüket pedig azért nem alakították meg, mert hatáskörük, feladatuk pillanatnyilag nem lett volna. Az egyes képviselő-testületi bizottságok száma időközben szaporodott. így 1945. március 2-án megszervezték az ármegállapító bizottságot melynek hatásköre a város területén a termelői és fogyasztói cikkek árának szabályozása volt. Korábban elsősorban a napi élelmiszerekre vonatkozóan az árakat a Nemzeti Bizottság állapította meg. Az új bizottság az egyes pártok és a szakszervezetek egy-egy képviselőjéből állt. Működésének a háború miatt ellátási zavarokkal küzdő városban igen nagy jelentősége volt, a maximált és ellenőrzött árak bevezetése a feketézők és árdrágítók elleni küzdelem része volt.16 A városi kertészet irányítására és ellenőrzésére a Szociáldemokrata Párt indítványa alapján 1945. április 4-én a pártok és a szakszervezetek képviselőiből megalakult a képviselő-testület Kertészeti Bizottsága, mely első ülését 1945. április 24-én meg is tartotta legfontosabb feladatuk a háborús események miatt igen elhanyagolt kertészet helyreállítása volt.17 1945. június 19-én került sor a Színügyi Bizottság újjáalakítására. A korábbi szabályrendeletekben is szereplő bizottságot a képviselő-testület alakuló ülésén azért nem állították fel, mert feladata még nem volt. Az eltelt néhány hónap alatt azonban a város kulturális élete is felélénkült, új szín- társulat is jelentkezett, ezért a polgármester javaslatára a pártok és a szakszervezetek 2— 2 képviselőjének részvételével megalakították a színügyi bizottságot.18 A képviselő-testületi bizottságok közé sorolták a régi szabályrendeletek az állami elemi (népiskolai) gondnokságot. A gondnokság 13 képviselő-testületi tagból állt, hivatalból tagjai voltak a polgármester, a tiszti orvos, az egyes egyházak lelkészei, az állami iskolák igazgatója és a tantestület két tagja. A gondnokságot 1944. március 3- án választották utoljára újjá, de az iskolai igazgatóság a városi hatósággal egyetértésben szükségesnek tartotta a gondnokság demokratikus szellemű átalakítását. Az ügyben a Szegedi Tankerületi Főigazgatóság és az állami népiskolák igazgatósá15 Szentes rendezett tanácsú város szervezési szabályrendelete Szentes, 1915. 63. p., 45. p. 3—4t paragrafus. CsmL (SZF) Csongrád vármegye és községei szabályrendeleteinek levéltári gyűjteménye Szentes 1. sz. szabályrendelet. 16 CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 22/1945. kgy. sz. 17 Uo. 63 és 93/1945. kgy. sz. 18 Uo. 110/1945. kgy. sz. 249