Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
tagja volt, polgármestersége előtt közvetlenül a helyi hatalmi testületként működő Nemzeti Bizottság elnöki tisztjét töltötte be.9 Polgármesteri tevékenysége alatt nagy szerepe volt a képviselő-testület működésének, ügyrendjének, tárgyalási rendjének kialakításában, az ügyek szakszerű — bizottsági, szakelőadói — előterjesztésének, előkészítésének bevezetésében, a hivatali apparátusnak az új, forradalmi helyzetnek megfelelő kialakításában, működésében. Vajda Imre személyes tekintélye, tudása és tapasztaltsága nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a városi képviselő-testület a helyi önkormányzat felelős szerveként működött és ebben sem a személyeskedések, sem a pártok között a politikai mozgalomból, harcból adódó ellentétek nem zavarták, nem akadályozták. Az 1945-ben újjáalakított helyi önkormányzati testületek sajátossága volt, hogy az egyes képviselőket nem a helyi lakosság választotta, hanem a pártok delegálták. A korábbi gyakorlattal ellentétben mandátumuk időtartama nem volt meghatározva, részvételük a képviselő-testületben teljes egészében pártjaiktól függött. A képviselők személyi változásainak okai általában más, felelős beosztásba történt megválasztásuk, esetleg lemondásuk, ritkábban az egyes pártokból való kizárásuk. A vizsgált években összesen 232 képviselő vett részt a városi önkormányzati testület munkájában, közülük 19-en (8%) olyan delegáltak, akik egyetlen egy ülésen sem jelentek meg.10 A 232 képviselő közül 10%-nak ismeretlen a pártállása, 27%-uk a Magyar Kommunista Párt, 16%-uk a Szakszervezetek, 15%-uk a Független Kisgazda Párt, 11%-uk a Nemzeti Paraszt Párt, 10%-uk a Szociáldemokrata Párt, 5%-uk a Polgári Demokrata Párt, 4%-uk a Demokratikus Női Szervezet és 2%-uk az ifjúsági szövetség delegáltjaként vett részt a testület munkájában. A képviselők pártállása is bizonyítja, hogy a baloldali erők a testületben abszolút többségben voltak (MK.P + Szakszervezetek + NPP + SzDP + DISz + Női Szervezet = 60%). Az 1945-ben delegált képviselők közül 16 már korábban, a felszabadulás előtt is tagja volt a városi képviselőtestületnek, közülük öten a Szociáldemokrata, kilencen (pártonként hárman) a Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista, illetve a Nemzeti Paraszt Párt, ketten a Polgári Demokrata Párt delegáltjaként vettek részt az új testületben. A képviselő-testületi tagok 31%-a 1 évig, vagy annál kevesebb ideig, 17%-a két évig, 21%-a 3 évig, 13%-a 4 évig, 4%-a 5 évig és 6%-a 6 éven át volt tagja a testületnek. Jelentős személyi cserékre 1947-ben és 1948-ban került sor.11 Az 1947-es változások oka feltehetően az volt, hogy az eltelt első két évben a pártok nem közölték rendszeresen és folyamatosan a delegáltak személyében történt változásokat, ugyanakkor az üléseken egyre kevesebben jelentek meg, ezért a polgármester felkérte a pártok vezetőségét, hogy tisztázzák küldötteik személyét, ami meg is történt. A képviselők kijelölése a pártok joga volt, de 1947-ig a Nemzeti Bizottság jóváhagyása is kellett az új tagok delegálásához. 1947-től az új képviselőket a főjegyző nyilvántartásba vette és tagságukat minden esetben bejelentették a képviselő-testület ülésén, mely azt elfogadta. Az 1948-ban bekövetkezett személyi változás oka a két munkáspárt egyesülése következtében kialakult új helyzet voít. A Magyar Dolgozók Pártja a korábbi szociáldemokrata és kommunista tagsági helyeket „örökölte”, szám szerint harminckettőt, a többi párt képviselőinek száma elvben változatlan maradt. A gyakorlatban azonban a Nemzeti Paraszt Párt 12, a megállapítottnál eggyel, a Polgári Demokrata Párt 6, a megállapítottnál héttel kevesebb képviselőt küldött. Az 1945-ben megállapított arányoknak megfelelően a Vajda Imre személyére vonatkozóan 1. Csongrád megye forradalmi harcosainak életrajz gyűjteménye. Szeged, 1973. 110. p. 101—102. p. 10 CsmL (SzF) Szentes város kpv. jkv. 1945—1950. 11 CsmL (SZF) Szentes város kpv. jkv. 149/1947. és 165/1948. kgy. sz. 246
