Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Takács Edit: Szentes város képviselőtestülete 1945 és 1950 között
TAKÁCS EDIT SZENTES VÁROS KÉPVISELŐ TESTÜLETÉ 1945 ÉS 1950 KÖZÖTT Az ÚJ KÉPVISELŐ-TESTÜLET MEGALAKULÁSA, ÖSSZETÉTELE Az 1944 őszén felszabadult országrész számos helységéhez hasonlóan, Szentesen is a harcok alatt összeomlott polgári államhatalom helyén kibontakozó új, demokratikus hatalom képviselői az első hónapokban részben a különféle népi bizottságok voltak. Az Ideiglenes Nemzetgyűlés és Kormány megalakulását követően a hatalom helyi letéteményesei a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front helyi szerveiként működő nemzeti bizottságok lettek. Az Ideiglenes Kormány hatalmának az ország már felszabadult egész területére történő kiterjesztéséig a nemzeti bizottságok hatásköre az egész államhatalmat és közigazgatást átfogta. A Csongrád megye székhelyén 1944. december 26-án megalakult Szentesi Nemzeti Bizottság elsősorban a város, később azonban a megye egészére kiterjedő hatáskörrel intézte szinte az összes fontosabb ügyeket, látott el politikai, hatalmi funkciókat és kezdte meg a város, majd a megye közigazgatásának újjászervezését és teljes irányítását. A szentesi nemzeti bizottság első feladatának az 1944 végére a városban megerősödött baloldali erők pozicióinak az új hatalmi-politikai erőviszonyoknak megfelelő helyi közigazgatási vezető testület alakítását tartotta. Ez annál is inkább indokolt volt, mert az 1944 októberében a polgármester által létrehozott, képviselőtestületi funkciókat ellátó ideiglenes tanácsban annak ellenére, hogy a baloldali párttagok száma jelentősen nőtt még 1945 januárjában is, a polgári képviselők voltak többségben.1 A Nemzeti Bizottság 1944. december 28-án megtartott második ülésén hozott határozat alapján az ideiglenes tanács 1945. január 10-én kimondta feloszlását. A város új közigazgatási hatalmi testületé a Nemzeti Bizottság határozatának megfelelően 1945. január 12-én tartotta első ülését. Az új tanács koalíciós alapon jött létre, az egyes pártok közül a kommunisták, a kisgazdák, a szociáldemokraták és a szak- szervezetek öt-öt képviselőt küldhették. A Szabadelvű Demokrata Párt részvételi jogát vezetőségének új, haladó gondolkodású tagokkal való felváltásig felfüggesztették. Meghagyta a bizottság az egyházak tagságát, egyházanként egy lelkész lehetett a tanács tagja. A korábbi polgári jellegű testületek tanácsi tagsága megszűnt. Hivatalból teljes jogú tagjai lettek a tanácsnak a Nemzeti Bizottság tagjai, míg a tisztviselők csak tanácskozási joggal, szakreferensként vehettek részt az üléseken.2 A tanács tagsága a kö1 Korom Mihály : A népi bizottságok és a közigazgatás Magyarországon 1944—1945. Budapest, 1984. 209. p. 1—93. p. Fejezetek Szentes forradalmi múltjából. Szerkesztette Dr. Gaál Endre, Szentes, 1984. 270. p. Dr. Takács Edit: Szentes felszabadulása és a népi demokratikus forradalom kibontakozása 1944. szeptember—december 147—194. p. E tanulmányomban részletesen foglalkoztam az ideiglenes tanács működésével, ezért erre most nem tértem ki. a CsmL (SzF) Szentes város Nemzeti Bizottságának (SzNB) jegyzőkönyve 1944. december 28. 1945. január 5., 1945. január 10/1, 2. sz.
