Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között

1946. február 1-én hazánkban kikiáltották a köztársaságot, az első' köztársasági elnök Tildy Zoltán lett, február 4-én pedig Nagy Ferencet nevezték ki miniszterelnökké. Szentes város képviselőtestülete ebből az alkalomból díszközgyűlést tartott, és táviratban üdvözölte a köztársaság elnökét, valamint a kormányt.

1946 márciusában Szőke Ferenc bizottsági tag kifogásolta, hogy Szentesen a hivatalok tisztviselői még mindég nem esküdtek fel a köztársaságra. Erre fel a Nemzeti Bizottság felhívást intézett a hivatalok vezetőihöz, hogy a tisztviselőkkel az esküt a köztársaságra haladéktalanul tetessék le. Keresztes Nagy Péter a bizottság március 28-i ülésén meg azt tette szóvá, ha már a magyar nép a köztársasági államformát választotta, miért látható még egyes hivatali épületeken a Magyar Királyi megjelölés. Indítványozta, a Nemzeti Bizottság szólítsa fel ezeket a hivatalokat a cím megváltoztatására, az új államformának megfelelően. Erdei Mihály az előbbi javaslatot azzal egészítette ki, hogy e célból kezdeményezzenek országos akciót. Szentesen pedig a sajtón keresztül hívják fel mindazoknak a figyelmét, akiket illet, hogy a Magyar Királyi címet távolítsák el. Továbbá ebben az ügyben intézzenek feliratot az Országos Nemzeti Bizottsághoz.53

1946 nyarán nyilvánvalóvá vált, hogy az igazoló eljárásokkal nem sikerült az államapparátusból eltávolítani a népi demokrácia fejlődését hátráltató egyéneket, számuk az apparátusban még jelentős maradt. A Magyar Kommunista Párt III. kongresszusa ugyan megállapította, hogy a kulcspozíciók megszállásával a demokratizálás folyamata megindult, de az állami tisztviselők 80—85%-át a régi rendszerből vették át, és a közigazgatási apparátus mérhetetlenül felduzzadt. 1938-ban 124 000 közigazgatási alkalmazott volt Magyarországon, 1946-ra számuk 403 000-re emelkedett. Ez az ország tehetbírásához igen nagy volt, ennélfogva indokolttá vált az állam- apparátus létszámának csökkentése.

1946. május 19-én látott napvilágot az 5000/1946. ME számú rendelet, s e rendelet fektette le a közszolgálati alkalmazottak körében végzendő tisztogatás alapelveit. A tisztogatást végző ún. B-lista bizottságok összetételéről az 5700/1945. ME számú rendelet intézkedett. A fenti törvények értelmében a Nemzeti Bizottságok is tehetnek javaslatot a közszolgálati alkalmazottak elbocsátására.64

A helyi sajtó már a fenti rendelet megjelenése előtt, 1946. március elején közölte: „Megkezdődött a tisztogatás. A szentesi szervezett munkásság március 4-én a déli órákban felvonult, hogy eltávolítsa a reakciós tisztviselőket.” Erdei Mihály, a Nemzeti Bizottság elnöke a városháza erkélyéről olvasta fel azoknak a névsorát, akiket a 250—300 főből álló tömeg a munka azonnali abbahagyására és munkahelyükről való eltávolításra ítélt.55 A polgármester 1946 áprilisában kérte a Nemzeti Bizottságot, vizsgálja felül a népítélet által eltávolított tisztviselők ügyét. E kérdésben a bizottság oly módon foglalt állást, hogy a népítélet által eltávolított tisztviselők ügyét csak a B-lista részletes letárgyalása után tűzheti napirendre.56 Erdei Mihály a tisztogatás megindulása előtt a Nemzeti Bizottságnak azt tanácsolta, hogy a B-lista elbírálásánál azokat a tisztviselőket feltétlenül vegyék figyelembe, akik az „Ének a Viharsarokról” című reakciós röpirat sokszorosításában és terjesztésében szerepet vállaltak; az elnök előterjesztését határozatként fogadták el.57

A Szentesi Lap 1946. április 14-i számában olvasható: „B-listázás folyik a városházán a közalkalmazottak körében.” A lap a továbbiakban arról számol be, hogy csak 43 44 * * 47

43 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 117/1946. sz.

44 Dr. Csizmadia Andor : I. m.

56 Szentesi Újság, 1946. március 7. sz.

56 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 120/1946. sz.

47 CsmL SzF Nemz. Biz. jkv. 116/1946. sz.

227