Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Balázs György: A Nemzeti bizottság szerepe a közigazgatás és az állami szervek megszervezésében és irányításában Szentesen 1944 és 1948 között
BALÁZS GYÖRGY A NEMZETI BIZOTTSÁG SZEREPE A KÖZIGAZGATÁS ÉS AZ ÁLLAMI SZERVEK MEGSZERVEZÉSÉBEN ÉS IRÁNYÍTÁSÁBAN SZENTESEN 1944 ÉS 1948 KÖZÖTT IA VÁROS FELSZABADULÁSA, A PÁRTOK ÉS TÖMEG SZERVEZETEK MEGALAKULÁSA 1944 szeptemberében a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt, és október első' napjaiban megkezdte Magyarország felszabadításáért folytatott hadműveleteit. A magyar katonai parancsnokság 1944. szeptember 13-án a szovjet csapatok feltartóztatására — ami már teljesen reménytelen volt — a védelmi vonal kiépítését rendelte el Szentes határában. A város lakosságának többsége azonban tisztában lehetett a németek és szövetségeseik harci sikereinek kilátástalanságával, mert a védelmi vonal építésekor — a katonai parancsnok október 2-án a polgármesternek küldött felszólításában arról számolt be, hogy „a lakosság a sáncépítési munkában feltűnően csekély létszámban vesz részt”, s ezért haladéktalan intézkedést kért. A polgármester erre hirdetmény útján szólította fel a lakosságot, hogy a feltüntetett beosztás szerint jelenjenek meg a munkán, a távolmaradókat pedig megfenyegette, hogy karhatalommal fogja őket előállítani. A fenyegetésnek lett némi foganatja, mert a felszabadulás előtti napokban a város határának néhány pontján tankcsapdák készültek el. Az utolsó hatósági intézkedések közé tartozott az is, hogy a német hadvezetőség kívánságának megfelelően végrehajtották az 1917—1918-ban született férfiak, valamint a 16—18 éves fiúk besorozását. Közben 1944. október 6-án olyan hírek keringtek a városban a hadműveleti helyzetről, hogy megváltozott minden; Gyuláról, Békésről és környékéről elmenekültek visszatérhetnek otthonukba. Ez a hír azt jelentette volna, hogy a Vörös Hadsereg előrenyomulását sikerült feltartóztatni, sőt vissza is vetni. A hadihelyzet azonban nem így állt, hiszen ezen a napon az esti órákban szovjet repülőgépek első ízben bombázták Szentest, nyolc-tíz bomba esett a városra jelentősebb károkozás nélkül. Éjfél után a bombázás erősödött, aminek következtében tíz-tizenkét ember életét vesztette, több lakóház is megsérült,1 és október 7-én este a szovjet csapatok élei már csak 7 km-nyi távolságra voltak Szentestől DK-re. Még átgördült az utolsó szerelvény a tiszai vashídon Csongrád felé, amely 4,19 órakor indult el Szentesről, de nem sokkal később már a várostól ÉNY-ra húzódó vasútvonalon is túljutottak a szovjet katonai alakulatok.2 Szentes és környékén még nagyobb német katonai erők voltak, de október 8-án délelőtt már sürgőssé vált számukra a menekülés. A német csapatok szokásuknak megfelelően a visszavonulásuk fedezésére magyar alakulatokat hagytak hátra, ezúttal 1 Dr. Takács EDrr: Szentes felszabadulása és a népi demokratikus forradalom kibontakozása 1944. szeptember—december. <= Fejezetek Szentes forradalmi múltjából. Szerk.: Dr. Gaál Endre. Szentes, 1984. 147—158. a Uo. 211
