Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
ennek pótlására kincstári földet kértek. A battonyai fó'szolgabíró elismerte, hogy a két tanító együttes fizetése egyenként megilletné ó'ket, de az ínséges évek idején a tanítókat a legnehezebb körülmények között tudták csak fizetésben részesíteni.57 Katonai beszállásolása Laktanyák még nem voltak. Az ideiglenesen elhelyezett (átvonuló) és a hosszabb időre beszállásolt katonákat és lovaikat tarifaszerűen megállapított költségtérítéssel helyezték el. Ennek megszervezése nehéz terheket rótt a mezővárosokra és községekre.58 A katonai beszállásolások ügyében a megye és a Honvédelmi Minisztérium között több esetben vita keletkezett. Az addigi gyakorlat és a törvény alapján a katonai elszállásolási ügyek az alispáni hivatal hatáskörébe tartoztak. Több esetben felhívta a Honvédelmi Minisztérium a megyét, hogy a katonaság áthelyezését és beszállásolását ne akadályozza.59 A megyét átszelő fő útvonalba eső Battonya, Tornya, Makó többször kérte az oda szállásolt katonaság eltávolítását arra hivatkozva, hogy a lakosok istállók tekintetében a beszállásolások folytán nagy hátrányt szenvednek. Ezeknek a helységeknek a felmentést a megye nem adhatta meg, mert ez más községek túlterhelését jelentette volna.60 Közbiztonság A közbiztonság helyreállítására hozott határozatokból nyomon lehet követni a megyei közrendészet állapotát is. A környező alföldi megyékhez hasonlóan az Igazságügyminisztérium 1868. január 22-i 820. számú és február 14-i 2002. számú intézkedésével a veszélyeztetett „közbátorság” védelmében Csanád megyét a rögtönítélő bíráskodás jogával ruházta fel. A rögtönítélkezés lehetővé tette a rablók, rablógyilkosok, fosztogatók, útonállók, gyújtogatók elleni rögtönbírósági eljárást és kötél általi halállal történő büntetésüket. Az 1846. évi rögtönítélő bírósági szabályokat az új intézkedés annyiban módosította, hogy a gyújtogatók elleni eljárásra sem volt szükséges külön felhatalmazás. A rög- tönbíróság elnöke Bánífy József másodalispán, helyettese Tarnay Antal törvényszéki ülnök volt. Tagjai és póttagjai törvényszéki ülnökök voltak.61 A rögtönbíráskodásra jogot nyert törvényhatóságok három havonként részletes jelentést tettek az Igazságügyminisztériumnak, azért is, hogy ezt a jogot az ok és szükség megszűnésével bármikor vissza tudja vonni a minisztérium.62 A rablók sikeres üldözése érdekében, ha szükségesnek bizonyult, a megye katonai karhatalmat is igénybe vehetett.63 Babáj Gyurka nevezetes délalföldi betyár és társai üldözésében több megye pandúrjai is részt vettek. 1868. augusztus 5-én két társával együtt Babáj Gyurkát a csorvási csárdánál agyonlőtték, másik két társuk elmenekült.64 Vajda András makói és Tóth János vásárhelyi betyárok üldözését a megye közbiztonsági közegei tovább folytatták.65 A járásbeli csendlegények elöltöltős karabélyai a rablók, betyárok 67 * 69 67 CsmL Biz. ir. 118/1868. ss CsmL Biz. ir. 1406/1871, 2459/1869. 69 CsmL Biz. 1369/1871., 1445/1871. jkv. “ CsmL Biz. ir. 2495/1869., 3299/1869. 91 CsmL Biz. 623/1868. jkv. 92 CsmL Biz. ir. 623/1868. 93 CsmL Biz. 1902/1868., 2100/1868. jkv. 94 CsmL Biz. 2186/1868. jkv. 96 CsmL Biz. 2264/1868. jkv. 184
