Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
Dunai Józsefné: A Csanád megyei önkormányzat újjászervezése és működése a kiegyezés után
tartozott a megyei községek és intézmények számadásainak vizsgálata. A gazdasági ügyeken kívül az időnként beérkező s az alapvető élelmiszerek árát feltüntető jegyzékek revízióját is elvégezte.30 CSANÁD MEGYE BIZOTTMÁNYÁNAK INTÉZKEDÉSEI A bizottmány működése széles körű volt. Ez az előbbi felsorolásból is kitűnik. Az igazgatási élet irányítása középszinten, tehát egy megyei bizottmány hatáskörében ekkor még számos területre kiterjedt. Alább a Csanád megyei Bizottmánynak az egyes működési ágazatokban dokumentálható tevékenységét mutatjuk be: Oktatásügy A reformkor egyik jelentős eszméje a népoktatás általánossá tételében valósult meg (az Eötvös József nevéhez kapcsolt 1868. évi 38. törvénycikk). Ezért meg kell vizsgálnunk, hogy a megye milyen intézkedéseket tett a törvény előírásainak megvalósításáért. A törvény kimondta a 6—12 évesek mindennapos és a 12—15 évesek ismétlő- iskolai tankötelezettségét, elrendelte a községi iskolák felállítását. Meghatározta a népoktatással kapcsolatos alapvető követelményeket (iskolaépületek, tanítók képzése, tanulói osztálylétszám, taneszközök stb.). Az 1868. évi népiskolai törvény előírásai szerint Csanád megyében is megalakult az iskolatanács. Az Arad és Csanád megyei tankerület tanfelügyelőjévé Hofbauer Sándort, az addigi makói főszolgabírót nevezték ki. (Hofbauer Sándor főszolgabírói tisztségéről lemondott, Meskó Sándor került a helyébe.) A teendők sokasága másodtanfelügyelő kinevezését is szükségessé tette, Papp János görögkeleti esperes személyében.31 * Az iskolatanács 26 tagja között a hitfelekezetek is képviseltették magukat.33 Az iskolatanács az eötvösi koncepciónak megfelelően a megye tanügyi viszonyait vizsgálta, a hiányosságokról, észrevételeiről jelentést, illetve javaslatot készített a megye bizottmányához. Évi jelentéseit felterjesztették a közoktatásügyi miniszterhez. A népiskolai oktatás „virágzó állapotát” az iskolatanács úgy remélte megvalósítani, ha a hatályos törvényeket minden tekintetben végrehajtják. A népességüknél s vagyoni helyzetüknél fogva az 1868. évi törvény értelmében ún. felsőbb népiskolák és polgári iskolák felállítására kötelezett Makó, Nagylak és Battonya képviselőtestületeit felhívta a bizottmány, hogy az iskolaügy fejlesztésére minden évben összes községi adóbevételeik 5%-át mindaddig tőkésítve gyümölcsöz- tessék, míg az így összegyűlt alap-jövedelem a felsőbb iskolák felállítását lehetővé teszi.33 A megye területén Apátfalva, Palota és Magyarbánhegyes községek r. kát. felekezeti iskoláikat községieknek nyilvánították és megalakították a községi iskolaszéket. Ezeknek a községeknek az iskolai költségek fedezésére ingatlanban vagy készpénzben iskolai alapot kellett alkotniok. A községi elöljárók jelentése szerint 5%-os pótadó kivetése nélkül is biztosították a községek az iskoláknak az ún. alapvagyont.34 Az iskolatanács többször fordult a megyei bizottmányhoz annak érdekében, hogy a járások, községek a népiskolai törvényben foglalt tankötelezettségnek eleget 30 CsmL Biz. 99/1867. jkv. 31 CsmL Biz. 1787/1869. jkv. 33 CsmL Biz. ir. 1185/1869. 33 CsmL Biz. 1043/1870. jkv. 34 CsmL Biz. ir 2829/1870. 178
