Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
felvenni a költségvetésbe a Helytartótanács az 1860/61. évi adósságok kamatait, sőt a Csörgeő által betöltött megyei mérnöki állást sem hagyta jóvá, azzal indokolva, hogy a gyulai államépítészeti hivatal elvégzi a megyei mérnök teendőit. A fó'ispáni helytartó vitába szállt ezzel, mert a megyei mérnök a megyében lakik, szükség esetén azonnal elérhető, a gyulai építészeti hivatalnok útiszámlája s napidíja többe kerülne, mint a mérnök fizetése. A Helytartótanács előírta, hogy az állásokkal mennyi fizetés jár. A fizetési besorolások azonban elég alacsonyak voltak, azt legalább sikerült azért elérnie Csörgeőnek, hogy a tisztviselők negyed évre előre kapják fizetéseiket, a szegődöttek továbbra is havonta utólag.236 A fó'ispáni utasítás szerint tehetett javaslatot a fizetések javítása érdekében. Csörgeő élt is ezzel a lehetőséggel. Kifejtette, hogy szerinte sok alkalmas egyén a kevés fizetés miatt nem vállalt hivatalt, attól félt, hogy a már kinevezettek is lemondanak állásukról, ha nem kapnak fizetésemelést. Gyöngyösy János levéltárnok fizetését 500 ft-ról 700-ra emelte, az utólagos jóváhagyás reményében. Ez a fizetési besorolás másokat is hátrányosan érintett. Dániel Antal első alispán 2 évvel ezelőtt a Nagyváradi Törvényszéknél volt tanácsos, 1680 ft. évi fizetéssel. Ha nem jött volna közbe rendszerváltozás, már elérte volna az 1880 ft-ot. A Helytartótanács azzal indokolta a nagyméretű fizetéscsökkentést, hogy a tisztviselők most már lakhelyükön teljesítenek szolgálatot. Ez csak a birtokosokra nézve lenne igaz, de a megyében csak a főpénztárnok helyi birtokos, a többi nem vállalt hivatalt. Csanád megyében különben is alig 3—4 középosztálybeli birtokos van. Az esküdti fizetés szerinte 600 ft-nál nem lehet kevesebb, a többi fokozatosan emelkedne 200— 300 ft-nyi különbséggel. Csörgeő több, a Helytartótanács által eredetileg nem engedélyezett állást is kért.237 A Helytartótanács válaszában nem engedélyezte a tisztviselők számának szaporítását. Megtiltotta az alpénztárnoki és alszámvevői állások betöltését, sőt a járási orvosok és bábák létszámát is leszállította.238 A megyéket a népességszám szerint osztályozták, Csanád megyét a harmadik osztályba sorolták, s így Csörgeő fizetését 2000 ft-ban határozták meg, ehhez járult még 1000 ft. hivatali pótlék.239 Gyöngyösy János fizetésemeléséhez nem járult hozzá a helytartó.240 A fó'ispáni utasítás lehetővé tette, hogy a főispánok titkárt nevezzenek ki maguk mellé a rendelkezés alatti hivatalnokok közül.241 1862. márciusban a Helytartótanács kérdésére, hogy szükséges-e a fó'ispáni titkár, Csörgeő kifejtette, hogy a sok elnöki ügy miatt, és mivel nincsenek tiszteletbeli aljegyzők, kell egy alkalmas egyén a főispánok mellé, azonban nem elnöki titkár címen, mert ez a megyei szerkezetben idegen, rendőri közegül tekintenék, inkább ügyes fogalmazó kellene, ilyen azonban nem található a rendelkezés alatt lévők között, ő is kénytelen volt járási esküdtté kinevezni volt titkárát, mert nem tudta ellátni feladatát. Szerinte 800 ft-ot kellene biztosítani a megyei kormányzóknak, hogy azok ezen összegből szabadon választhassanak maguk mellé alkalmas egyént.242 1862 végén járult hozzá a Helytartótanács, hogy a főispánok évi 700 ft. átalánnyal szabadon választhassanak titkárt.243 236 Uo. 120/1862. ein. sz. 237 Uo. 78/1862. ein. sz. 238 Uo. 247/1862. ein. sz. 232 Uo. 823/1862. ein. sz. 210 Uo. 885/1862. ein. sz. 241 Uo. 2/1861. ein. sz. 242 Uo. 313/1862. ein. sz. 243 Uo. 864/1862. ein. sz. 158
