Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
szerkezetével való összeegyeztetése volt a célja, egyébként megalakuláskor Ugocsa megye is az 1848. évi törvényeket fogadta el, s végül követutasítást sem adott. Az országgyűlés megnyitása után érkezett Vas megye tudósítása arról, hogy Deák Ferencnek bizalmi szavazatot küldtek. Csanád megye utalt arra, hogy Deákot tiszteletbeli bizottmányi taggá választotta, de újabb bizalmi szavazatot küldött részére.139 Esztergom megye átiratával is egyetértve, feliratot intézett a megye az ország- gyűléshez, hogy Széchenyi érdemeit iktassák törvénybe.140 Felháborodással vette tudomásul Csanád megye is Benedek táborszernagy napiparancsát, amelyben kijelentette, hogy kíméletlen megtorlás vár a császárral netalán szembeszegülő' magyar politikusokra. Hont megye átiratának tárgyalása után, amelyben óvását körözte a napiparancs ellen országszerte, a bizottmány kijelentette, hogy az óvást elfogadja ugyan, azonban ezt csak jegyzőkönyvébe iktatja, de a „sérelem visszacáfolására őt mint érdemtelent kijelenti.”141 Bihar megye körlevele kapcsán bizalmi szavazat küldését határozta el a bizottmány az országgyűlés részére.142 Bars megye átirata kapcsán, amelyben az úrbéri kérdésben a maradványföldek megváltásának rendezését az országgyűléstől kérte, Csanád megye is hasonló szellemben készített feliratot a képviselőházhoz.143 Ugyanezen az ülésen határozták el köszönő levél küldését Thomas Kingsby, az angol Parlament Alsóházának tagja részére, aki „alkotmányos szabadságunk s jogaink mellett” védőbeszédet tartott.144 Augusztus 6-án Zsivora György leutazott a közgyűlésre, tájékoztatta a bizottmányt az országgyűlés nehéz helyzetéről, óvatosságra, higgadtságra, a törvényekhez való ragaszkodásra kérte a megyét; kijelentette, hogy ő, amíg hazai törvények korlátái közt lehet, helytáll és hazafiúi kötelességét teljesíteni kész.145 Augusztus 17-én alispáni javaslatra az országgyűlés mindkét háza részére bizalmi szavazat küldését határozták el.146 Utaltak rá, a július 21-én kelt királyi leiratra Deák Ferenc válaszát mind a képviselőház, mind a felsőház elfogadta; ilyen egység csak 1741-ben volt, akkor az ellenség által megtámadott trón védelmére jött létre az összefogás, a mostani egységet pedig az ország önállósága, alkotmánya megvédésének szükségessége törvényes úton, hozta létre. Szükséges bizalmi feliratot küldeni azért is, mert ellenségeink azt a rágalmat terjesztik, mintha az országgyűlés iránti nézetek nem az egész ország nézetei lennének. Kinyilatkoztatták, az országgyűlés intézkedéseit magukévá teszik, minden hatalmukban álló törvényes eszközzel támogatni és védeni fogják akkor is, ha az országgyűlés ilyen törvényes magatartása miatt „megújúlnának a nemzet szenvedésének gyászos napjai.”147 139 Uo. 624/1861. jkv.sz. 140 Uo. 730/1861. jkv. sz. 141 Magyarország története 680. old. 142 Csm. Biz. 1128/1861. jkv. sz. 143 Uo. 1105/1861. jkv. sz., szabad gy. im. 340—342. old. 144 Uo. 1136/1861. jkv. sz. 146 Uo. 1477/1861. jkv. sz. 146 Uo. 1637/1861. jkv. sz. 147 Uo. 1644/1861. jkv. sz. A bizottmány Rákóczi fejedelem 1703. évi manifesztumából kölcsönözte a szavakat. 147
