Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
CSANÁD MEGYE ÉS AZ ORSZÁGGYŰLÉS KÉRDÉSE Csanád megye bizottmánya megalakulása után egyik első feladatának tekintette, hogy az 1847/48. évi törvények visszaállítását s az országgyűlés egybehívását követelje.129 Az országgyűlés előkészítése kapcsán a megyebeli országnagyok névsorát el kellett készíteni, Csanád megyében azonban nem voltak ilyenek.130 A január 21-én kelt, a Helytartótanács által kibocsátott körrendeletét, amelyben az országgyűlés Budára való összehívását s az országgyűlési követek választására vonatkozó szabályokat közölte, február 5-én tárgyalta a bizottmány.131 A megyék többségéhez hasonlóan Csanád megye is felháborodva vette tudomásul, hogy az országgyűlést Budára hívták össze.132 Kérte a megye a Helytartótanácsot, eszközölje ki, hogy az országgyűlést Pestre hívják össze. A követek megválasztását az 1848. évi V. t. c. alapján kívánta eszközölni. Ezért még ugyanazon a bizottmányi ülésen következő napirendi pontként az 1848. évi törvények szerint 47 tagból álló középponti választmány felállítására tett javaslatot.133 Az országgyűlést április 2-ra Budára összehívó leiratot március 4-én tárgyalta a bizottmány. Keserűen állapították meg, hogy sem az uralkodóhoz közvetlenül, sem a Helytartótanácshoz, sem Yay Miklóshoz küldött feliratukkal sem Csanád megye, sem a többi törvényhatóság nem tudta elérni, hogy az országgyűlést Pestre hívják össze, ezért jegyzőkönyvbe foglalták óvásukat emiatt.134 A február 5-én megválasztott középponti választmány135 április 3-án terjesztette a bizottmány elé jelentését a követválasztásokról. Csanád megyét 3 kerületbe osztották : a battonyai kerületben Markovics Antalt, a nagylaki kerületben Dedinszky Józsefet, Makó városban Návay Tamást választották képviselővé.130 Március 4-én tárgyalta a bizottmány Ugocsa megye átiratát, melyben a régi rendszer szerinti követválasztás s a követek részére adandó utasítás felélesztésének pártolását kérte. A megyék többségéhez hasonlóan Csanád megye nem osztotta Ugocsa megye nézetét.137 Válaszában leszögezte a bizottmány, hogy helyi törvény- hatóságok országos törvényeket nem vizsgálhatnak felül, s mivel az 1848. évi törvényekben a régi rendszerű követutasítás nem szerepel, e megye nem adhat ilyen utasítást megválasztandó követei részére. A bizottmány tagjai különben is megbíznak követeikben.138 E helyen fejtette ki véleményét a bizottmány a felelős magyar minisztérium felállításának szükségességéről is. Ennek felállítása a trón megszilárdulását is maga után vonná, s az alkotmány is meggyökeresedhetne. Április 2-án 493. sz. alatt tárgyalták Ugocsa megye válaszát, melyben kifejtette, hogy nem az 1848. évi törvények megsemmisítése, hanem azoknak az ősrégi megye 128 128 Csm. Biz. 65/1860. jkv. sz. 130 Uo. 66/1860. jkv. sz. 131 Uo. 75/1861. jkv. sz. 132 Szabad Gy. im. 242—245. old. 133 Csm. Biz. 76/1861. jkv. sz. 134 Uo. 208/1861. jkv. sz. 135 Uo. 76/1861. jkv. sz. 136 Uo. 474/1861. jkv. sz. Az országgyűlési választásokat e helyt nem elemezzük, csak felhívjuk a figyelmet Ruszoly József: Az országgyűlési népképviselet kezdetei Csanád vármegyében (1848— 75) című tanulmányára, amelyben részletesen elemezte e kérdést. = Tanulmányok Csongrád megye történetéből, XIX. század, Szeged, 1978. 163—263. old. 137 Szabad Gy. im. 247—248. old. 138 Csm. Biz. 222/1861. jkv. sz. 146
