Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

A bizottmány, miután megtárgyalta Fiumének az uralkodóhoz intézett feliratát Magyarországhoz csatoltatása végett, felírt az országgyűléshez, ugyanezt követelve.119 Fiume átiratának támogatására küldött feliratot az országgyűléshez a bizottmány. Fiume értesítette a megyéket, hogy leszavazták azt a kérést, melyben a Horvát-Szlavón országgyűlésen való részvételre szólították fel. Azonban 30 fő igennel szavazott, s azok részt is kívánnak venni az említett országgyűlésen, emiatt foglalta óvását körlevélbe.120

Június 3-án Csanád megye is tiltakozott a képviseló'háznál a karlócai kongresszus miatt. Elfogadták Temes megye véleményét, hogy a kongresszus Magyar- ország területi egységének megbontására törekszik. Ezzel a véleményével Csanád megye nem állt egyedül.121

Pest megye átirata kapcsán, melyben a karlócai kongresszus határozatai ellen tiltakozott, feliratot intézett a bizottmány a képviseló'házhoz, kérve a szerb és minden nemzetiség igényeinek mielőbbi kielégítését a törvényhozás útján.122

Szintén az augusztus i bizottmányi ülésen került napirendre a turócszentmártoni értekezlet ügye. Csanád megye is feliratot küldött a képviseló'házhoz, amelyben kijelentette, hogy a megyében lakó nemzetiségek közül egy sem, s így a tót ajkú lakosság sem támogat semmiféle elszakadási eszmét, hanem a legjobb egyetértés és haza- fiság szelleme lelkesíti mindnyájukat.123

Augusztus 17-én terjesztette a jegyző' a bizottmány elé a megye több nemzetiségi községeitől érkezett bizalmi szavazatokat.124 A 10 ezer lakosú, legnagyobbrészt szláv és román nemzetiségű Nagylak az országgyűlés eddigi eljárását, elveit és politikáját magáénak vallja, a képviselők iránt teljes bizalmat érez. Deák Ferenc részére külön bizalmi szavazatot kért küldetni a megye által. Nyilatkozatukkal megcáfolni kívánták hazánk ellenségeinek azon állítását, mintha Magyarország lakossága az országgyűlés eljárását nem helyeselné.125 Sajtény község a községi tanács és az összes közlakosság hódolati nyilatkozatát kérte Deák Ferenchez továbbítani. Sajtény lakossága román ajkú volt.126 Magyarcsanád, mely román és szerb lakosságú, szintén Deák Ferenchez intéztetett hála feliratot.127 Része lehetett ez annak az országos mozgalomnak, amelynek során bizalmi szavazatok sorát íratták a nemzetiségek lakta településekkel.128

119 Uo. 728/1861. jkv.sz.

120 Uo. 729/1861. jkv. sz.

121 Uo. 985/1861. jkv. sz., ld. még Szadab Gy. im. 537—540, 544. old.

122 Uo. 1438/1861. jkv. sz. Szabad Gy. im. 544. old.

123 Uo. 1439—1440/1861. jkv. sz.

121 Uo. 1638/1861. jkv. sz.

125 Uo. 1639/1861. jkv. sz.

128 Uo. 1640/1861. jkv. sz.

127 Uo. 1641/1861. jkv. sz.

123 Az országos mozgalmat bemutatja Szabad Gy. im. 544—545. old.

145