Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

befizetett a megye szükségleteire. A bizottmány nem volt engedékeny a háziadó beszedésében. Megállapította, hogy a szegényebb sorsú községek adójukat már csaknem teljesen befizették, Makónak 9300 ft-ot kellett volna befizetnie, az 1500 ft. ennek kis hányada, a jövő' ülésre az adó teljes beszedéséről kért jelentést tenni.106

Szeptember 30-án rendkívüli bizottmányi ülésen foglalkoztak a Helytartótanács újabb leiratával. Ebben a helytartó megismételte a korábbi leiratában kifejtetteket, s a megyéket eltiltotta a háziadó további beszedésétől; a költségvetés azonnali felterjesztését követelte, valamint jelentést kért arról, hogy a megye mennyi előleget vett fel az adóhivatalból, és mennyi háziadót szedett be. A bizottmány elnökét, az alispánt, s az adót kezelő tisztviselőket tette felelőssé, ha továbbra is szednek háziadót vagy engedély nélküli kifizetéseket hagynak jóvá. Utasította az adóhivatalokat, hogy a feltétlenül szükséges összeget utalják ki a megyék részére.

A bizottmány a felelősséget testületileg vállalta, a válasz elkészítésére ismét küldötteket választott.107 Válaszában ismét kijelentette a bizottmány, hogy az 1848. évi törvények alapján szervezte magát a megye, az adót az 1848. évi VIII. te. alapján vetették ki. Elismerte a bizottmány, hogy a lakosságot kétszeres adóbehajtás sújtja, azonban ők a háziadót tekintik törvényesnek, az egyenes és közvetett adók behajtása sújtja törvénytelenül a lakosságot.

Visszautasította a megye, hogy a háziadó-kivetést jóváhagyás végett fel kell küldeni a Helytartótanácsnak: 1848 előtt a jobbágyok érdekeinek védelmében volt szükséges jóváhagyatni a háziadó-kivetést, nehogy túlterheljék az adózó jobbágyokat; a közteherviselés ezt szükségtelenné tette. A megye összes adója kb. 70 ezer ft., még 50 ezer ft-ot be kell szedni.

A küldöttség azt javasolta, egy felvilágosító küldöttséget küldjenek a községekbe, a beszedésért a községi elöljárókat tegyék felelőssé, s felszólították a birtokosokat, fizessék be teljes adótartozásukat, példát mutatva a köznépnek.

Ha a megyei bizottmányt erőszakos hatalommal oszlatják fel, az úgy tekintendő, hogy törvényes kötelességét teljesítette a megyei törvényhatóság, de ha amiatt válna működésképtelenné, mert nem teljesítette kötelességét, „szégyenére válnék önmagának”, a nemzet előtt elveszítené hitelét. A Helytartótanács leiratát törvénytelennek tekintik, teljesítése az „alkotmányos élet önmaga általi meggyilkolása „nélkül nem lehetséges.

Felirat küldését javasolták az uralkodóhoz, utasítsa a Helytartótanácsot intézkedésének megváltoztatására, hasonló rendeletektől tiltsa el, különben a megyei önkormányzat folytatása erkölcsileg lehetetlenné válik, s ezért a felelősséget elhárítja magától a megye. A felirat végleges megszövegezését újabb küldöttségre bízták; a fel- világosító küldöttség kiküldését s a községi elöljárók felelőssé tételét nem javasolta a bizottmány, csak a szolgabíróknak írta elő azok összeírását, akik nem teljesítik az adóbefizetést, hogy az utókor részére jegyzőkönyvükben megörökítsék.108 A felirat, az előírt intézkedések azonban a bizottmányok feloszlatása miatt, elmaradtak.

106 Uo. 1555/1861. jkv.sz.

107 Uo. 829/1861. jkv. sz.

108 Uo. 1833/1861. jkv. sz.