Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
kell a megyei pénztár állapotáról, s a bizottmány, ha nem kapja meg a szükséges összeget, a megye hitelének fenntartása végett kénytelen lesz a háziadót máris kivetni.90 A bizottmány februári ülésén valóban felvetették a háziadó kivetésének szükségességét. A háziadó kivetés kulcsának megállapításakor az 1846/47. évi adófelosztási kulcsot állapították meg.91 A megyei házipénztár ellenőrzése végett a bizottmány úgy határozott, hogy a bevételeket és kiadásokat az alispáni és számvevői hivatallal is láttamoztatni kell.92 A Helytartótanács az alispán által kért 20 ezer ft. helyett csak 15 ezer ft-ot utalványozott, az összeget márciusban vette fel a megye.93 Március 28-án határozott úgy a bizottmány, hogy a megyei közszükségletek fedezésére ki kell dolgozni az egyénenkénti adófelosztást, mert a szükséges összeg felvétele az adópénztárból nem egyeztethető össze az alkotmányos működés elvével, az adópénztárak különben is ki vannak merülve, előbb-utóbb gondoskodni kell arról, hogy a megye magát fenntarthassa.94 Ugyancsak sürgőssé tette a háziadó kivetését az országgyűlési képviselők napidíja és szállásbére fizetésének kérdése is. Osztva Pest megye átiratát, Csanád megye is úgy döntött, ezeket a megye házi pénztárából kell fizetni, ezt az összeget azonban az országgyűlés által a megyére kivetendő adóilletékbe be fogják számítani.95 Májusi ülésén fogadta el a bizottmány az adókivetési küldöttség munkálatát, amelyet kiadott a községekre kivetés céljából a járási szolgabíróknak, valamint Makó Város Tanácsának.96 Ugyanekkor a közmunka kivetést is jóváhagyta a bizottmány.97 A közbirtokosok pénzben megválthatták közmunka-kötelezettségüket, az egyház szolgálatában álló egyházfiakat s gondnokokat felmentették a közmunka-teljesítés alól.98 A júliusi ülésen foglalkozott a bizottmány a Helytartótanács leiratával, melyben a megyei költségvetés felterjesztésére szólította fel a megyéket, valamint közölte, hogy a tiszti ügyészek, számvevő, utifelügyelők és mérnökök állását fel lehet venni a költségvetésbe. Olyan tiszti állásokat viszont ne szervezzenek, melyek korábban nem voltak a megyében, mert 1768 óta bármely új állás felállítását a megyéknek az ország főkormányszékével jóvá kellett hagyatniuk. Figyelmeztetett arra is, hogy a tiszti fizetéseket alacsonyan állapítsák meg, minthogy a megyei pénztárak szükségleteinek fedezése az országos alapból csak előlegezés, ideiglenes állapot, mert miután az ország- gyűlés határoz a megyei közigazgatás kérdésében, minden megye maga fogja fedezni szükségleteit, s ha a most megállapított fizetéseket a megyék később kénytelenek lesznek lejjebb szállítani, az kedvetlenséget idéz elő.99 A leirat megválaszolására bizottságot választottak, amely a felirattervezetet augusztus 7-én mutatta be. Kijelentették, hogy az ok, amiért a megyék közigazgatási költségvetését, a tiszti fizetéseket, az újonnan felállított állásokat a Helytartótanácsnak jóváhagyás végett felterjeszteni szükségessé tette, megszűnt, mert a hűbéri s jobbágyi viszony megszüntetésével minden polgár szabaddá vált; a közteherviseléssel »0 Uo. 35/1861. sz. 81 Csm. Biz. 1651/1861. jkv. sz. 82 Uo. 289/1861. jkv. sz. 82 Uo. 360/1861. jkv. sz. 84 Uo. 361/1861. jkv. sz. 85 Uo. 709/1861. jkv. sz. 84 Uo. 832/1861. jkv. sz. 87 Uo. 833/1861. jkv. sz. 88 Uo. 885/1861. jkv. sz. 88 Uo. 1059/1861. jkv. sz. 141
