Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
kell, csak a bizottmányhoz részletesen jelenteni a történt erőszakoskodásokat. Árverésen adózálogtárgyakat megvenni tilos. A bizottmány helyesléssel vette tudomásul az alispáni rendeletet. Kijelentette, hogy az erőszakos adóbehajtásból származó károkat utólag a megye megtéríti. Pest megye átiratával egyetértve, Csanád megye is feliratot intézett a képviselőházhoz az adó erőszakos behajtása ügyében.81 Ezen intézkedés hatására a járási szolgabírók rendre felterjesztették, mikor jelent meg járásukban az adóbehajtó katonaság: Palotán július 7-én 340 fős katonai alakulat, 27-én ugyanezek voltak Apáczán. Az elöljáróság ellenszegült, csak a szegényebb sorsúaktól sikerült némi adót behajtaniuk.82 A battonyai szolgabíró jelentése szerint július 29-én Nagy kovácsházán jelent meg a katonaság, másnap Battonyára, Kupára, Dombegyházára vonult, de adót nem tudott behajtani.83 A szolgabírók nem merték magukra vállalni a felelősséget a pénzügyi hatóságoktól érkezett megkeresések nem teljesítéséért, így ezeket bemutatták a bizottmánynak. A nagylaki szolgabíró szeptember 3-án jelentette a bizottmánynak, hogy nem teljesítette a pénzügyi biztosság rendelkezését. A pénzügyi biztosság azt kérte, hogy a szolgabíró utasítsa Nagylak mezővárost, kössön egyezséget az 1862. évi fogyasztási adó ügyében.84 Csanád megye Bizottmánya tehát a megyék többségéhez hasonlóan, már megalakulásakor elutasította az országgyűlés nélkül kivetett egyenes és közvetett adókat, s mikor alkalom nyílt rá, feliratokban tiltakozott. Mikor sor került az adóbehajtásra, amennyire tehette, akadályozta az adóbehajtók tevékenységét.85 A MEGYEI SZÜKSÉGLETEK FEDEZÉSE, HÁZIADÓ KIVETÉS A főispáni utasítás előírta, hogy a megyék költségvetését fel kell küldeni a Helytartótanácshoz. A tisztviselői kar fizetését s a megye szükségleteire szükséges összeget a Helytartótanács biztosította volna, míg az országgyűlés nem határoz a háziadó kérdésében. A megyei tisztikar választásakor betöltötték a főpénztárnoki, alpénztár- noki, főszámvevői és alszámvevői állásokat is.86 Az állandó bizottságok felállításakor az adókivetést teljesítő küldöttség tagjait is megválasztották.87 Ez azt jelentette, hogy a bizottmány megalakulásakor természetesnek vette, hogy szükségletei fedezésére háziadót vessen ki. Csanád megye, bár általában elfogadta Deák Ferenc véleményét, most a megyék többségéhez hasonlóan másként vélekedett. Deák Ferenc nem helyeselte a háziadó kivetést. Csanád megyében felemás megoldás született: mert bár elhatározta a bizottmány a háziadó kivetést, működése kezdetén még elfogadta a Helytartótanácstól az előleget.88 A főispán január elsején értesítette az alispánt, hogy a makói adóhivatalnál 10 ezer ft-ot fel lehet venni.89 Február 23-án újabb 20 ezer ft. kieszközlésére kérte fel az alispán Zsivora Györgyöt, utalva arra, hogy a jövő bizottmányi ülésen referálnia 81 Uo. 1113/1861. sz. 82 Uo. 1576/1861. jkv. sz. 83 Uo. 1577/1861. jkv. sz. 84 Uo. 1782/1861. jkv. sz. 83 Az országosan megindult adószedő hadjáratot ismerteti Szabad Gy. im. 530—534. old. 88 Csm. Biz. 20—-23/1860. jkv. sz. 87 Uo. 24/1860. jkv. sz. 88 A többi megye álláspontját s intézkedéseit Szabad Gy. tárgyalja im. 201—202. old. 88 Csm. al. 8/1861. sz. 140
