Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)
G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)
Az EGYENES ÉS KÖZVETETT ADÓK ÜGYE A BIZOTTMÁNY MŰKÖDÉSE ALATT Január 7-én a nagylaki szolgabíró megkérdezte a bizottmányt: mit tegyen az 1860-ban kivetett, beszedett, de el nem szállított adóval. A válasz: a bizottmány nem foglalkozik a törvénytelenül kivetett adó ügyével; az 1860. évi 65. sz. határozatával minden nemű adók beszedését felfüggesztette.73 A január 16-án kelt királyi leirat is kitért az adóügyre: elrendelte, hogy az egyenes és közvetett adók behajtását ne akadályozzák, új adókivetéseket feleló'sségre vonás terhe alatt mellőzzenek. A bizottmány válaszfeliratában közölte az uralkodóval, hogy a bizottmány megalakulásakor az 1848. évi törvények megtartására esküdött fel.74 A hercegprímás is leiratban kérte a megyéket, hogy teljesítsék az adófizetést. A megye válaszként arra hivatkozott, hogy nem az országgyűlés fogadta el az adót, ezért nem hajthatja be. Kérte a hercegprímást, inkább az 1848. évi törvények érvényre juttatása és az országgyűlés összehívása végett járjon közbe az uralkodónál.75 Az áprilisi bizottmányi ülésen tárgyalta a megye az adófelügyelő február 12-én kelt megkeresését, melyben felkérte a főispánt, eszközölje ki, hogy a községek adják be az egyénenkénti összeírásokat az egyenes adó kivethetése érdekében. A bizottmány kijelentette, hogy amíg az országgyűlés nem intézkedik az adó ügyében, az egyenes és közvetett adók kivetésénél segédkezni nem fog a megye.76 Májusban örömmel helyeselte a bizottmány Makó város döntését arról, hogy nem fizeti a jövedelmi adót.77 Félretették a Helytartótanács április 24-i rendeletét, mely szerint az adóbehajtást az uralkodó a Pénzügyigazgatóságokra ruházta, azok önállóan végzik az adóbehajtást, szükség esetén katonai karhatalmat is igénybe véve.78 Nem válaszolt a megye a Helytartótanács kérdésére sem, miért nem fizették be Nagylak, Apátfalva s Földeák községek fogyasztási adóhátralékukat.79 Nemcsak fenyegetés volt, hogy katonai karhatalmat is felhasználnak az adóbehajtáshoz. A nagylaki szolgabíró július 1-én jelentette, hogy a törvénytelen katonai adóbehajtás Nagylakon június 26-án megkezdődött, 115 lovas és 175 gyalogos részvételével. Nagylak után Csanádra takarodott el a katonaság.80 Ezen az ülésen ismertette az alispán a június 8-án kiadott 251. sz. rendeletét. Miután a megye bizottmánya többször kijelentette, hogy a nem alkotmányos úton kivetett adókat törvényesnek el nem ismeri, a katonai karhatalommal behajtandó adók ügyében a következőket rendelte el: Azon tisztviselő, vagy községi elöljáró, aki segítséget nyújt az adóbehajtáshoz, hazaárulónak minősül. Büntetés alá esik, aki a beszállásolásoknál közreműködik. Az adóbehajtók rendeletéit kihirdetni tilos. Az adóbehajtók kézbesítéseit elfogadni, elismervényt, jegyzőkönyvet aláírni tilos, a községek nevében semmi ígéret nem tehető. Az adóbehajtás alapjául szolgáló főkönyvek, jegyzőkönyvek, adókönyvek és egyéb iratok, valamint a pénzkészlet ki nem adható. Ha a katonaság erőszakot alkalmaz, erőszakkal ellenük fellépni nem 73 Uo. 15/1861. jkv. sz. Az adómegtagadás általános volt az országban; részletesen ismerteti Szabad Gy. im. 200. old. 71 Uo. 39/1861. jkv. sz. 75 Uo. 40/1861. jkv. sz. Az országos tiltakozási hullámot ismerteti Szabad Gy. im. 231—242. old., Csanád megye feliratára utal 242. old. 76 Csm. Biz. 373/1861. jkv. sz. 77 Uo. 622/1861. jkv. sz. 78 Uo. 623/1861. jkv. sz. 78 Csm. Biz. 920/1861. jkv. sz. 80 Uo. 1121/1861. jkv. sz. 139
