Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

okiratokat csak Békés megyére nézve állította ki, Csanád megyét meg sem említette. Ennek ellenére a Csanád megyei küldöttség is aláírta az átadási okiratot, megjegyezvén azon tételeket, melyek alatt Csanád megyét érintő iratok voltak. A küldöttség ezek után maga készített jegyzéket az átvett iratokról. Jelentésében megemlítette, hogy a telekkönyvi iratok a legnagyobb rendben, átadásra előkészítve voltak. Egy telekkönyvi előadót onnan javasolt a küldöttség Csanád megyébe hívni.44 Május 27-én az alispán elrendelte, hogy a telekkönyvek helyes vezetése céljából az adásvételi szerződéseket a községi elöljárók láttamozzák, s lássák el a község pecsétjével.45

Csanád Megye Bűnfenyítő Törvényszéke 1861. április 18-án tartotta első ülését, a Polgári Törvényszék pedig július 4-én. A bűnfenyí tő törvényszék megalakulása megelőzte Apponyi leiratát, melyben a cs. kir. törvényszékek megszüntetéséről tudósított. A törvényszék megalakulásakor leszögezte: a személy- és vagyonbiztonság követelte, hogy ne várjanak tovább a törvényszék megalakulásával. A bűnfenyítő törvényszék működése alkotmányos, tehát nem ismeri el az osztrák büntető perrendtartást érvényesnek, a magyar gyakorlati büntetőrendszert teszi működése alapjává.

Augusztus 6-án tárgyalta a bizottmány Apponyi György leiratát, mely szerint az Ideiglenes Törvénykezési Szabályokat a képviselőház június 22-én, a főrendi ház július 1-én fogadta el, s az uralkodó is jóváhagyta. Az Országbírói Értekezletnek, mint testületnek és Apponyi György országbírónak is köszönő felirat küldését szavazta meg a bizottmány.46

Szeptember 14-én a polgári törvényszék ülésén felvetődött a törvényszék állandósításának szükségessége.47 A kérést a bizottmány elé terjesztették, azonban a bizottmány október 7-én már nem mert ilyen nagyhorderejű kérdésben pozitív határozatot hozni.48

A bizottmányok működésének felfüggesztése az újonnan szervezett törvényszék működésének is véget vetett. Október 30-án az előző ülés jegyzőkönyvét hitelesítette a polgári törvényszék, majd 190. napirendi pontként a következő határozatot hozta: „Előterjesztés folytán több körülmények közbejötté miatt a polgári törvényszék ez alkalommal további intézkedésig befejezettnek elnökileg kijelentetik.”49

Csanád Megye Állandó Bizottmánya lemondó levelét a polgári törvényszék jegyzőkönyvébe iktatta, „hogy gyűlés nem tarthatása miatt a lemondás nyom nélkül el ne enyésszék.”50 November 19-ig befejezték az elintézetlen ügyeket, s e napon a törvényszék feloszlott.51

“ Uo. 822/1861. jkv. sz.

15 Csín. al. 230/1861. sz.

48 CsmL Csm. Biz. 1478/1861. jkv. sz.

47 CsmL Csanád Megye Polgári Törvényszékének iratai (továbbiakban: Csm. Polg. Tszék.), 56/1861. jkv. sz.

48 CsmL Csm. Biz. 1837/1861. jkv. sz.

48 Csm. Polg. Tszék. 190/1861. jkv. sz.

50 Uo. 191/1861. jkv. sz.

“ Uo. 272/1861. jkv. sz.

136