Tanulmányok Csongrád megye történetéből 10. (Szeged, 1986)

G. Tóth Ilona: Csanád megye igazgatása (1860–1867)

a megyéket, hogy az országgyűlés határozatáig vagy az országbíró által adandó ideiglenes javaslatokig az átmenetileg fennállónak tekintett cs. kir. törvényszékek működését ne akadályozzák.34 Ennek ellenére Csanád megye nem bocsátkozott a Békés- Csanád megyei Törvényszék megkereséseinek végrehajtásába.35 Nemcsak a Békés- Csanád megyei Törvényszék, hanem a német, szláv örökös tartományok bírói hatóságaitól érkezett megkereséseket sem teljesítette sem Csanád megye, sem más megyék, ezért a Helytartótanács utasította a fó'ispánokat, hogy haladék nélkül intézzék el a törvényszéki megkereséseket. Más leiratokhoz hasonlóan, ez is hatástalan maradt.36

Makó város kérte a bizottmányt, hogy a várost illető telekkönyveket Gyuláról szerezze meg. A bizottmány feliratot intézett Majláth Györgyhöz, hogy a megyét illető telekkönyveket adja át a Békés-Csanád megyei Törvényszék, mert a lakosságnak sok időbe és pénzbe kerül Gyulára átjárni.37

Apponyi György országbíró április 17-én értesítette a megyéket, hogy május 1-én megszűnnek a volt cs. kir. törvényszékek, s azok megkapták az utasítást, hogy a polgári peres, a bűnügyi iratokat és a telekkönyveket a megyei törvényszékeknek adják át. Békés megye értesítette Csanád megye alispánját, hogy az iratok átadását április 29-én Gyulán megkezdik. Markovics Antal első alispán április 25-én küldöttséget nevezett ki a törvényszéki iratok átvételére.38 Intézkedéséről még aznap értesítette a főispánt, s javasolta, hogy a legközelebbi bizottmányi ülésen a törvényszéki írnokok számát bővítsék, a telekkönyvek vezetésére pedig jelöljön ki előadót.39

Május 13-án, a bizottmány ülésén a főispán beszámolt róla, hogy a megyét illető törvényszéki és telekkönyvi iratok e megyébe szállítása az alispán rendeletéből már meg is történt.40 Ugyanekkor a törvényszék kiegészítésére, a törvénykezési ügyekbeni eljárásra, a törvényszéki bírák számára, napidíjaikra, a telekkönyv vezetésére tervezet kidolgozását javasolta Zsivora.41 A 7 tagú küldöttség a már megválasztott 2 fizetéses törvényszéki bíró mellé még 8 tiszteletbeli bíró választását javasolta, s működésük idejére 5 ft. napidíjat; a bizottmány a szükséghez képest még több tiszteletbeli bírót javasolt, hogy mindig annyi bíró legyen kéznél, amennyi szükséges.

A telekkönyvi hivatalt s annak felügyeletét a polgári törvényszékhez osztotta be a bizottmány, vezetőjévé egy előadót, aki egyben törvényszéki ülnök is; ezenkívül egy telekkönyvvezetőt, egy segédet, egy iktatót, aki a törvényszéki iktatókönyvet is vezeti, javasoltak választani. A telekkönyv bevezetését az abszolutizmus maradandó, hasznos intézményének tekintették: „a telekkönyvek Csanád megye vagyoni szentélyének tekintendők.”

A polgári és árvaügyi üléseken az első alispán elnökölt, a bűnügyi törvényszéki és számvevőszéki elnöklés a másodalispán feladata volt. A törvényszéki üléseken való részvétel a járásbeli szolgabírók közt megosztandó.42 A bizottmány 17 tiszteletbeli törvényszéki bírót, telekkönyvvezetőt, telekkönyvi segédet, telekkönyvi és törvénykezési iktatót választott.43

A törvénykezési iratok átvételéről május 17-én számolt be a küldöttség. A volt Gyulai cs. kir. Törvényszék az átadást nagyon felületesen készítette elő. Az átadási 31

31 CsmLCsm. Biz. 39/1861. jkv. sz., Szabad Gy. im. 229—230. old.

35 Uo. 139/1861. jkv. sz.

36 Uo. 374/1861. jkv. sz.

37 Uo. 483/1861. jkv. sz.

38 CsmL Csanád megyei alispánjának iratai (továbbiakban: Csm. al.), 190/1861. sz.

39 Uo. 191/1861. sz.

40 CsmL Csm. Biz. 614/1861. jkv. sz.

41 Uo. 621/1861. jkv. sz.

42 Uo. 626/1861. jkv. sz.

43 Uo. 626—632/1861. jkv. sz.

135