Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: A Független Kisgazdapárt az 1945-ös nemzetgyűlési választásokban Csongrád megyében
A megyében legalacsonyabb szavazatarányt a Kisgazdapárt a mindszenti járás községeiben érte el (37,94%), s ebben a fentebb felsoroltakon túl valószínűleg szerepe játszottak a korábban említett mindszenti és szegvári események, melyek során drasztikus KGP-ellenes fellépésre került sor. Ugyanakkor e járás területén fekszik azon három község közül kettő, Derekegyháza és Baks, ahol ebben az időben még nem működött kisgazdapárti szervezet, s ez is rontotta a járási átlagot. Az itt elmondottak természetesen nem jelentik a megyei választási eredmények minden részletre kiterjedő komplex elemzését. Ennek elvégzéséhez elsősorban további gazdaság- és társadalomtörténeti kutatásokra ill. azok eredményeire volna szükség. Ettől függetlenül talán sikerült megmutatni a megyén belüli legfőbb sajátosságokat, s ezáltal ámyáltabbá tenni azt a képet, melyet csupán a megyei összeredményekre tekintve láthattunk. A Független Kisgazdapárt Csongrád megyei választási tevékenységének elemzését annak bemutatásával zárjuk, hogy miként értékelték ők saját választási eredményeiket, illetve hogyan reagált arra a politikai élet másik pólusán elhelyezkedő Magyar Kommunista Párt. A helyi pártszervezetek első megnyilatkozásait természetesen nem csak a megyei adatok, hanem az országos eredmény, továbbá a központi pártlapokban megjelenő cikkek is befolyásolták. A Kisgazdapárt a választási sikert a magyar demokrácia, a népi politika és a polgári gondolat győzelmeként értékelte. Az MKP választás utáni megnyilatkozásai viszont csalódottságot tükröznek: „A magyar tömegek nem olyan érettek politikailag, hogy a szélesebb látókörű politika érdekelte volna őket...” — idézi Vida István egy pártnapi anyagból.47 Révai József 1945. november 9-én a Szabad Népben így íra KGP abszolút többségéről: „A Kisgazdapárt 2 600 000 szavazójának jóval több, mint felét bízvást lehet a demokrácia komoly hívének tekinteni... de jelentékeny része nem demokratikus meggyőződésből, hanem éppen ellenkező meggondolások alapján szavazott a Kisgazdapártra.” Szegeden az országos átlagot is meghaladó választási győzelem után a helyi kisgazda-sajtó számos cikkben fogalmazza meg a párt állásfoglalását ill. reagál a többi párt véleményére. A hivatalos választási eredmények közlésével egy időben megállapítja, hogy a szegedi siker mellett Kelet-Csanádban és Csongrád megye tiszántúli részén kevesebb szavazatot szerzett a párt. Ezt azzal indokolja, hogy e vidéken nem épültek ki olyan erős pártszervezetek, mint másutt, de ennek okát nem tárja fel. Nagyiván János, a párt szegedi elnöke „Magyar jövendő” címmel írt cikket a lapba.48 Ennek szellemét érzékelteti a következő idézet: „November 4-én a magyarság önmagára talált, nem lett hűtlen hagyományaihoz, ősi magyar szokásaihoz. Végrehajtotta saját hazájában, otthonában az új honfoglalást.” További megállapításai is azt tükrözik, hogy pártja választási sikerét az „igaz magyar népiélek” győzelmeként értékeli a tőle idegen, forradalmi eszmék felett. A felszabadulás óta bekövetkezett változásokat elsősorban ez utóbbiak hatásának tudja be, nem a tömegek igazi akaratának megnyilvánulását látja bennük. A választási győzelem következtében viszont ezután minden bizonnyal olyan politikai erők kerülnek túlsúlyra, akik az ország további sorsát a nép, a magyarság valódi érdekei szerint fogják irányítani — reméli Nagyiván. A KGP szegedi vezetője e cikkében azt feltételezi tehát, hogy döntő változás fog bekövetkezni a politikai erőviszonyokban. Az általa felvázolt „magyar jövendő” alakításában háttérbe szorulnak majd a forradalmi törekvéseket kifejező munkáspártok. írásában nem is szól ezek további szerepéről, szinte nem is vesz tudomást az 47 Vida István : I. m. 120. o. 18 Szegedi Hírlap, 1945. nov. 11. 81
