Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Március 17-én jelentette be Márton Árpád, hogy éhező pesti gyermekek érkeznek a városba, akik azután nyár végig itt is maradnak. Sok száz család fogadta be őket.162 A Nemzeti Segélybizottság szervezte Budapest élelemmel való megsegítését. Korabeli adatok szerint 10 ezer mázsa kenyérgabonával, 1000 liter étolajjal s több tízezer baromfival segített Vásárhely az éhező fővároson.183 Április 2-án elhatározta a Nemzeti Bizottság, hogy a kocsmában mulatozó embereket a rendőrség ossza be mezőgazdasági munkára. A polgárőrség parancsnokához küldött utasításban már arról van szó, hogy „a rendőrség azonnali hatállyal ossza be (őket) a munkás századba”, ami viszont egyértelmű volt az internálással.164 A Nemzeti Bizottság egyhangúlag határozott annak az öt légi vezetőnek a letartóztatásáról, akiket Oláh Mihály javasolt népbíróság elé állítani (Dobó Ferenc, Tóth Imre? dr. Beretzk Pál, ifj. dr. Csáky Lajos és Olasz Gábor,), akik „a város értékeinek elhurcolásában nagyszerepet vittek”.185 Oláh Mihály kifogásolta, hogy amíg pl. egy nyilas borbély kint van a munkás században, ugyanakkor dr. Halmi Gyulát visszahelyezik állásába. Javasolta, hogy hivatalából (Pusztaközponti közigazgatási kirendeltség) azonnal küldjék el. Oláh Mihály javasolta Tóth Jenő városi főkertész azonnali elbocsátását is, „aki tudvalévőén 10 napon át egy nyilas német (sic!) nőt rejtegetett”.) A valóságban Tóth unokatestvére, Daubner Béla orosházi cukrász töltött itt hadifogságból jövet néhány napot. Szó sem volt kémkedésről”.168 Korabeli mértékkel ezt is „bűnpártolásnak” vették, mert elmulasztotta a rendőrségi bejelentkezés kötelességét. A Nemzeti Bizottság jegyzőkönyvéből: „Diószegi tagtárs előadja, hogy a polgármestertől nyert értesülés szerint dr: Halmi Gyulát és Tóth Jenő főkertészt fegyelmi elé állítják, azonban állásától nem függesztik fel”.167 „Oláh tagtárs kijelenti, hogy a Nemzeti Bizottság tudja kötelességét és ha a Polgármester úr nem hajlandó az utasításokat tudomásul venni, akkor kénytelen a Bizottság feloszlatni magát és az ügyekért a polgármestert teszi felelőssé.”168 Az előbbi ügyhöz annyit még, hogy a III. számú igazoló bizottság 1945. március 23-án hozott határozata szerint Halmi „állásába vissza”, fegyelmit kap, ami lényegében csak azt jelentette, hogy öt évig nem léphet elő.169 A kisgazdapárti Tárkány Szűcs hangoztatta, nincs joga a Nemzeti Bizottságnak azt elbocsátani állásából, akit az igazoló bizottság egyszer leigazolt. Oláh Mihály „úgy hallotta Debrecenben, hogy igenis van”. Márton Árpád leszögezte, „hogy a Nemzeti Bizottság hatáskörébe tartozik, hogy minden politikai dolgot felülvizsgáljon, és mint legfőbb politikai fórum Hódmezővásárhelyen, ha lát akármit, ami a mai irányzatnak árt, ott kötelessége közbe lépni”.170 b) Igazoló Bizottságok... 1945. január 15-én a városi alkalmazottak visszavétele ügyében a Közalkalmazottak Szabad Szakszervezetének elnöksége azt kérte, hogy az elmenekült, de visszatért tisztviselők és alkalmazottak állásukba való visszahelyezésére irányuló kérelmei1.2 Uo. 13/1945. NB. márc. 17. jkv. 1.3 Paál—Radó i. m. 357. 184 CsmL Hf 19/1945. NB. jkv. 188 Uo. 20/1945 és 21/1945. NB. jkv. 187 Uo. 26/1945. NB. jkv. 189 Uo. 27/1945. NB. jkv. 189 Uo. 1A/1945. ein. 659/1945 és 569/1945. ein. 1,0 Uo. 24/1945. NB. jkv. 51
