Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
„A Vörös Hadsereg nem megszállóként, hanem felszabadítóként jött Magyarországra”... „s még csak a látszatát is el akarja kerülni, mintha az ország belső ügyeibe bármiképpen beleavatkoznék”. Az említett jogot átruházta Hódmezővásárhely városára. Ilyen előzmények után került sor november 29-én dr. Dániel Ferencnek a járásbíróság elnökévé kinevezésére. A th bizottság utasította a várostanácsot, hogy szakemberek bevonásával állapítsa meg, mit lehet és kell a jelenlegi viszonyok közepette alkalmazni a törvényhatóság életét szabályozó jogszabályokból, különösen az 1886: 21. és az 1929: 30. törvénycikkből. Küldöttválasztó közgyűlés... 1944. december 18-án díszközgyűlésen az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe küldötteket választottak. Hódmezővásárhely 16 képviselőt küldhetett Debrecenbe. A megválasztott nemzetgyűlési képviselők: Búza Ferenc földmunkás, Diószegi Ferenc kőműves, Juhász Pál szövőmunkás, Karácsonyi Ferenc ácsmester, Kiss Pál polgármester, Karácsonyi Sándor gazdálkodó, Kovács Mihály kárpitos, Márton Árpád református elnöklelkész, Oláh Mihály kőműves, Papp Lajos kőműves, Posztós Sándor földmunkás Takács Ferenc volt országgyűlési képviselő, Tárkány Szűcs Ferenc kisgazda, Vad János molnár. A 14 vásárhelyi küldött mellett itt kapott mandátumot Vörös János vezérezredes és Nagy Imre közgazdász, akit a kommunista párt országos szervezőjeként küldenek az Ideiglenes Nemzetgyűlésbe.,, A nemzetgyűléstől kormányt, a kormánytól rendet, a rendtől alkotmányt, az alkotmánytól szabadságot várunk.”153 Az 1945. január 23-án tartott rendkívüli díszközgyűlésen Karácsonyi Ferencet Csongrád vármegye és Szeged szabad királyi város, valamint Hódmezővásárhely törvényhatósági joggal felruházott város főispánjaként üdvözölték, hivatkozva az Ideiglenes Nemzeti Kormány 23/1945. M.e. számú rendeletére, amely „forgalmi akadályok miatt” nem ért ide. Az új főispán nem esküt tett, hanem fogadalmat. Székfoglaló beszédében kiemelte a földosztás sürgősségét, hangoztatta a felelősségre- vonást az ország pusztulásáért. 1945 márciusában elkészült az új szervezési szabály- rendelet. Ennek megfelelően Hódmezővásárhely thj városban az alábbi szakbizottságok működnek. A törvényhatósági bizottság, a közigazgatási bizottság, a nyugdíjügyi bizottság, a pénzügyi bizottság, a számbíráló bizottság, az építészeti és szépészeti bizottság, a jogügyi bizottság, a statisztikai bizottság, a szegényügyi bizottság a közegészségügyi bizottság, a közkönyvtári bizottság, a lótenyésztésügyi bizottság és a színügyi bizottság. A következő évnegyedes közgyűlésen, április 28-án Pákozdy Ferenc ismertette a polgármester 1944. évi október hó 8-tól 1945. évi április hó 28-ig történt eseményekre vonatkozó jelentését. Ezt a közgyűlés néhány jelentéktelen megjegyzéssel jóváhagyta. Indokoltnak és helyénvalónak tartjuk a függelékben teljes terjedelmében közölni ezt az értékes dokumentumot. VI. NÉPI BIZOTTSÁGOK a) Nemzeti bizottság... Az nyilvánvaló volt, hogy a fölszabadult területen a közigazgatás irányítása nem maradhatott a régi törvényhatósági bizottságoknál. Olyan rugalmas szerv létrehozására volt szükség, amelynek összetétele megfelelt a demokratikus pártalakulásoknak 168 CsmL Hf 38/1944. ein.—2441/1944. sz. 48
