Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
4. Az örökös tagok. 5. Hivatali állásuknál fogva tagok. A th bizottság közgyűlésének hatásköre kiterjedt ath. területét, szervezetét, gazdálkodását érintő kérdésekre. Gyakorolta a politikai, felirati jogot, szabályrendeletet alkotott, tárgyalta a Számonkérő Szék és a Közigazgatási Bizottság (KIB) jelentéseit, felügyelet a közigazgatási önkormányzati szervekre, megváltoztatta, felmentette, nyugdíjazta a törvényhatósági tisztviselőket, gazdasági ügyekben döntött, megállapította a kisgyűlés rendjét, üléseinek számát is idejét. A közgyűlésen a főispán elnökölt. Újjáalakult a közgyűlés... Kiss Pál polgármester 1944. november 9-re összehívta a rendkívüli közgyűlést de csak azt javasolhatta, hogy napolják el november 11-re, mert csupán negyven th bizottsági tag jelent meg és a hat fő volt hivatalból jelenlevő. November 11-én sikerült nagyobb számban összehívni a tagokat (68 fő). A polgármester ekkor ismertette az új helyzet által támadt követelményeket. Bejelentette, hogy várostanácsot alakított, amit a közgyűlés jóváhagyólag vett tudomásul, a várostanácsot megerősítette a tisztében. Majd kimondta a közgyűlés önmaga feloszlatását. „Az igazság és józanság egyaránt azt követeli, hogy a törvényhatóság legfőbb önkormányzati testületének ne legyenek olyan tagjai, akik irányadó vagy csak hangadó szerepet is játszottak ezekben a végzetes rendszerekben.” November 28-án tartották meg az első rendes közgyűlést. A három párt 20—20 tagot delegált. Mindhárom párt vezetői megragadták az alkalmat, hogy itt ismertessék pártjuk programját. Oláh Mihály átfogó, konstruktív programjában sürgette az ország felszabadítását. A „legmesszebbmenő támogatást kell nyújtani a Vörös Hadseregnek”. Szólt a háborús bűnösök felelősségre vonásáról. Széles körű földreformot hirdetett meg. Hangsúlyozta, hogy a Magyar Kommunista Párt az összes demokratikus pártokkal és csoportokkal a legteljesebb együttműködésben kívánja megvalósítani a demokratikus Magyarország felépítését. Takács Ferenc arról beszélt, hogy demokratikus felfogásából eredően nem akar elébe vágni pártja fórumai határozatainak. így a régebbi programot alkalmazta a jelenlegi helyzethez. A szociáldemokraták 1930. évi agrárprogramja ismertetése során szólt a nagybirtokrendszer megszűnéséről, az életszínvonal emeléséről, a szövetkezeti mozgalom kiépítéséről. Karácsonyi Sándor elfogadta a két haladó párt céljait. De hangsúlyozta a vásárhelyi tanyai lakosság különösen nehéz helyzetét is. „Kell, hogy munkája után mindenkinek meg legyen a kenyere, és nem bűn, ha valaki igyekszik nagyobbá tenni kenyerét.” Megértést egymásrautaltságot hangoztatott, mind a munkás, mind a munkaadó részéről. Kiss Pál tisztsége további vállalását a közgyűlés jóváhagyásától tette függővé. A megerősítést megkapta. Ezután a hagyományos esküformulával letette az esküt „Magyarország alkotmányára”. Beszédében kiemelte, hogy október 10-én „átvettem az orosz katonai parancsnokság bizalmából és parancsára a város vezetését”. A közgyűlés határozatban tette magáévá Vörös Jánosnak a moszkvai rádióban november 10-én közölt nyilatkozatát, amely még Horthy kormányzó nevében sürgette az átállást. Ugyancsak határozatot hozott a közgyűlés az igazságszolgáltatás megindításáról. Előzőleg a Szegedi királyi ítélőtábla vezetője nem tudott járásbírót kirendelni Vásárhelyre. így a hágai egyezményre hivatkozva, a szovjet parancsnoksághoz fordultak, hogy az kérje fel a Vörös Hadsereg parancsnokoló tábornokát, mint a bírói kinevezést illetőleg a törvényes államfő és kormány hatáskörével felruházott joghatóságot, a járásbíró kinevezésére. Az illetékes tábornok közölte, hogy 47
