Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
tizálni. A 18/1945. M.E. sz. rendelet azt a szokást tette országosan kötelezővé, amelyet Hódmezővásárhely a maga jószántából kezdeményezett és gyakorolt. A közigazgatás ideiglenes rendezését is azoknak az irányelveknek a jegyében szabályozta az Ideiglenes Kormány, amelyek Hódmezővásárhely th. bizottságát vezették a törvény- hatóság újjáalakításában, illetve a közigazgatás helyreállításában. Menekültek visszatérése... A visszaszivárgó menekültek keresték elhagyott lakásukat, javaikat. Vissza akartak térni elhagyott munkahelyükre, azonos állásba, mintha közben mi sem történt volna. A várostanács a visszatérőket januárban már egyre magasabb összegért „helyezi birtokba”. Hozzá kellett járulniok a polgárőrségnek, illetve vörös őrségnek kifizetett „őrzésidíj”-hoz. Vincze Sándor festékkereskedőtől pl. 10 000 pengőt, a „mérges” Kovács Lajostól 5000 pengőt kértek. Kun Domokos kaptafagyáros 5000 pengőért foglalhatta el lakását, de „a kaptafa és kaptafaárugyárát továbbra is hatósági kezelésben kívánja tartani és az üzemvezetés irányításába Kun Domokosnak nem lehet beleszólási joga”. Özvegy Lippai Imrénét Karácsonyi főispán szívélyesen fogadta, fiákerrel hozatta be az állomásról, lakásán vendégelte. A várostanács Lippainénak kivételesen az üzemet is vissza akarta adni 10 000 pengő lefizetése esetén, de a döntés végülis csak az lett, hogy a lakásba mehet, malomba és fűrésztelepre nem. A lakásba való visszahelyezésről megjelent a 34/1945. M.E. sz. rendelet. Ettől kezdve az ilyen ügyeket a várostanács a lakáshivatalhoz utalja. Dr. Nagy Gábor volt főjegyzőt is oda irányította, és egyben közölte vele: „állásába visszahelyezése ügyében tekintettel a 15/1945. M.E. sz. rendeletben foglaltakra, nincs hatásköre dönteni” (március 21.) Az iparügyi miniszter intézkedett „a lakóhelyükről eltávozott és most oda visszatérő iparűzők visszahelyezése ügyében” (március 28.) Zombori István előadó ismertette a város orosz katonai parancsnokával a menekültek visszatérésével kapcsolatban folytatott tárgyalásokat. Az előadó tudomására hozta a várostanácsnak, hogy a város orosz katonai parancsnoka minden egyes birtokba és lakásba való vissza helyezés iránti kérelem bemutatását kívánja. A város a bejelentést tudomásul veszi”, (április 11.) A soron levő 19 személy birtokbahelyezési kérelmére ezt írták: „a várostanács a katoni parancsnokság véleményének ismeretében fog érdemben határozni a birtokhelyezési kérelem ügyében”. Közellátás... Kötelezővé tették egy tehén után is a tejbeszolgáltatást. Bevezette a várostanács a kenyérjegyet, (február 7.) Üzemek vezetése... Az üzemek élére kinevezett üzemi biztosok tevékenységét szemmel tartotta a várostanács. Díjazásukat átlag napi 20 pengőben állapította meg. Ezt az üzem költségeihez számolták hozzá. Amikor Vad János kifogásokat tett a Baromfi Feldolgozó Üzem ellen, a várostanács Boros Jánost nevezte ki üzemi biztosá /febuár 7,/ 45