Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Kovács László: Csongrád megye 1944–1948 közötti időszakáról szóló szakirodalom vázlatos áttekintése
magyar területre lépésének 25. évfordulójáig minden eldöntöttnek látszott. Ettől kezdve több helység is versengett az első szabad község cfmért, s bár az MSzMP KB Titkárságának határozata értelmében Battonyán emeltek emlékművet, s itt kezdték meg az országos ünnepségeket, Csanádpalota és Elek szintén méltóan megünnepelték felszabadulási elsőbbségüket. Ezt követően a kutatás kiderítette, hogy Nagylak is joggal tehette volna ugyanezt. Vita kezdődött tehát a kérdésről, s ennek eldöntése végett még 1982-ben is megjelent 2 tanulmány.6 Nagylak és Csanádpalota miatt megyénk is érdekeltté vált e kérdésben, mely végül — hasonlóan a Petőfi szülőhelye körüli versengéshez — lezárult. Korom Mihály és Zielbauer György említett tanulmányai után elmondhatjuk, hogy Nagylak és Elek a két elsőnek felszabadított és többé vissza nem foglalt magyar helység. Hogy a kettő közül melyik az első — kideríthetetlen. Szinte teljesen felderítetlen megyénk kulturális, művelődési és sportélete 1944—48 között. A bibliográfiában felsorolt tanulmányokat egy kezünkön éppen megszámolhatjuk. Az öt publikáció egy-egy részterületet érint: pl. A szegedi színház a felszabadulás évében (Jenő István) vagy Szegfű László—Szőke Katalin: A felszabadult Szeged sportéletének megindulása. Átfogóbb témájú Bezerédy István cikke Szeged kulturális élete címmel, de csak az 1944—45-ös időszakot vizsgálja. Véleményünk szerint ez esetben elhanyagolt, de nem érdektelen kérdésről van szó. Az 1944 után végbement gazdasági-társadalmi-politikai változások felvázolásához feltétlen hozzátartoznék annak vizsgálata, hogyan tükröződött mindez a szellemi életben, s az ebből a szférából jövő visszahatások mely területeken segítették vagy éppen gátolták a progresszív törekvések kibontakozását. Itt essék szó egy másik, méginkább érthetetlenül feltáratlan területről: a gazdaságtörténetről. A bibliográfia 1944—48-as időszakról szóló része egyetlen ilyen témájú művet sem említ. A későbbiekben viszont szerepel néhány olyan — hosszabb periódust tárgyaló — tanulmány, amely érinti a felszabadulást követő évek gazdasági problémáit is.7 Ezek a munkák szélesebb összefüggéseiben vizsgálják az 1944—48 közötti időszakot, s elsősorban természetesen az ezután meginduló iparosításra koncentrálnak. A mezőgazdasági termelés fejlődéséről — vagy visszaeséséről — nincs feldolgozás, pedig megyénk sokáig inkább agrárjellegű terület volt. És e témakörnél nemcsak ezért lehet hiányérzetünk. Háborús károk, jóvátétel, újjáépítés, stabilizáció, beszolgáltatás, agrárolló, életszínvonal, közellátás — és még sorolhatnánk — mind-mind a népi demokratikus forradalom időszakának olyan gazdasági problémái, melyeknek rendkívül jelentős hatása volt a politikai küzdelmekre, a pártközi erőviszonyokra, a választási eredményekre, a hatalmi viszonyok alakulására. Országos gazdaságtörténet már régen van erről az időszakról.8 Ezek alapján, talán nem túlzás megállapítani, hogy e területen az alapvetően fontos kérdések megyei szintű tisztázása a további kutatások feladata. Ehhez a kérdéskörhöz kapcsolódik a földreform végrehajtása Csongrád megyében. Ismeretes, hogy az 1945 tavaszán elkezdődött agrárátalakulás gyökeres változást jelentett gazdasági téren, de túl ezen társadalmunk struktúráját is átalakította és * Korom Mihály: Az ország felszabadulásának megindulása, az elsőnek szabaddá vált magyar község kérdése ill. Zielbauer György: Nagylak vagy Elek az elsőnek véglegesen felszabadult magyar község. Mindkét írás a Tudományos Szocializmus Füzetek 67. számában jelent meg. 7 Ilyenek: Szabó István: A szegedi ipar fejlődésének néhány fejezete (1945—1957); Fehér István: Strukturális változások Szeged iparában és munkásságában a felszabadulás után; Fehér István: Gazdasági és társadalmi változások Szegeden a felszabadulás után. 1945—1962; Fehér István : Az ipari fejlődés néhány kérdése Csongrád megyében 1945—1975 között. 8 Berend T. Iván: A szocialista gazdaság története Magyarországon 1945—1968. Budapest, 1976. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó — Kossuth Könyvkiadó. 248
