Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
bérletbehelyezés előtt hozzáláttak már az őszi munkákhoz. Természetesen igen soknak nem volt felszerelése, de a szövetkezeteken belül módjukban állt traktorokkal és a bérletbe vett gazdaság szerszámaival földjüket megművelni. Valamennyi új bérlőnek megígérték, hogy vetőmagot fognak kapni, s a bért csak a jövő évi termés betakarítása után kell majd kifizetni. Ünnepélyes keretek között, Karácsonyi főispán és Oláh Mihály polgármester jelenlétében 1948. október 1-én reggel 8 órától kezdődtek el a bérletbehelyezések.31 Az első bérlőszövetkezet központja a csárpateleki út melletti Fránki tanya (Rákosi, majd Somogyi tszcs). A környező bérletekkel együtt 310 kh-t tesz ki a szövetkezet. Huszonhat igénylő bérbehelyezése történt itt meg. A második bérlőszövetkezet (Gerő, később Alkotmány tszcs) központja a katraszéli Beretzki tanya, amely a környező területekkel együtt 200 kh-on jött létre 18 taggal. A harmadik bérlőszövetkezet (Szántó Kovács János tszcs), a vereskutasi Deák tanya központtal alakult. A bérlet bevett földek nagysága 140 kh, itt 10 új bérlő szövetkezett. A negyedik bérlőszövet kezet (Kutasi Petőfi tszcs) a Ficsér dűlő mentén alakult meg, központja a Hegedűs tanya. Itt 298 kh terület került 23 tag bérleményébe.32 Az első termelőszövetkezetek tehát ezekből a földbérlő szövetkezetekből alakultak meg, tagjaik nincstelen agrárproletárok voltak. A Földbérlő Bizottság 1948. november elején befejezte munkáját, s kimondta feloszlását. Az utolsó bizottsági ülés véglegesen összeállította a földhaszonbérleti kormányrendelet végrehajtása során Vásárhelyen elért eredményeket. Vásárhely határában 8034 kh-t vettek igénybe. A bérletbe juttatott családok száma 1034; amely átlagosan 3—4 fővel számolva 3102—4136 személyt jelent.33 A város határában 1948 végére már 8 termelőszövetkezeti csoport működött; Szántó Kovács János, Dózsa, Táncsics, Gerő, Petőfi, Rákosi, Rákóczi és Ady. Ekkor a tagok száma 130 fő, összes földterület 1526 kh, melyből szántóterület 1286 kh. Egy tagra közel 12 kh föld jutott.34 Ebben az időben a vásárhelyi földbérlő szövetkezetek a Földművelésügyi Minisztériumtól 60 db szarvasmarhát kaptak, ebből 40 db üsző és 20 db tehén volt. A városban az elosztásnál tekintettel voltak a szövetkezeti csoportok taglétszámára és a megművelendő terület nagyságára. Nagyobb juttatásban fentiek szerint a három legnagyobb csoport részesült: a Rákosi, Gerő és a Petőfi csoport 12—12 db-ot, a többi kisebb és rászoruló csoport 6—6 db szarvas- marhát kapott. A hódmezővásárhelyi termelőszövetkezeti csoportok a megalakuláskor nagyon gyenge gazdasági felszereléssel és állatállománnyal rendelkeztek. A Szántó Kovács János termelőszövetkezeti csoport gazdasági felszerelése például 1 db kocsi, 3 db ekekapa, 2 db borona, 1 db henger és 1 db vetőgép. Állatállományuk 4 db ökör, 3 db tehén, ldb ló és 3 db sertés. Az állomány kondíciója igen gyenge volt. Az állomány és a felszerelés is kulákoktól származott. A Somogyi termelőszövetkezeti csoport (előbb Rákosi) gazdasági felszerelése a következő volt: 7 db kocsi, 3 db mázsa, 4 db vetőgép, 3 db grubel, 9 db ekekapa, 5 db szecskavágó, 5 db répavágó, 1 db morzsoló és 1 db daráló. Jószágállomány: 10 db ló, 1 db öszvér, 3 db csikó, 7 db tehén, 2 db ökör, 4 db borjú, 8 db anyakoca, 120 db baromfi és 21 db liba. A felszerelés és a jószágállomány itt is kulákoktól származott. A Táncsics termelőszövetkezeti csoport gazdasági felszerelése 3 igáskocsi, 1 stráfkocsi, 1 db kettes eke, 1 db négyeseke, 2 db egyes eke, 2 db nehéz vasborona, 1 db magtakaró, 2 db ekekapa, 1 db fahenger, 1 db lógereblye, 2 pár lószerszám, 2 db 17 soros vetőgép, 1 db mütrágya31 Uo. 33 Uo. 33 Független Újság, 1948. nov. 5. 34 Uo. 234
