Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Haladi József: Fejezetek Hódmezővásárhely mezőgazdaságának legújabbkori történetéből
Megnevezés Az 1945. évi földreform során házat házhelyet kapott személyek száma10 Gazdasággal rendelkezők 32 97 Gazdaság-nélküliek 17 89 Összesen: 49 146 A földreform során a városban kiosztottak 6002 kh földet, ebből mintegy 300 kh gyümölcsöst. A 6002 kh földet mindössze 128 földtulajdonostól vették el.1 11 A Földigénylő Bizottság és a Statisztikai Hivatal adataiból látható, hogy Hódmezővásárhelyen a több mint 3000 igénylőből csak 1396 család kapott földet, s ez kevesebb mint 50%. A földhözjutottak közül legtöbben — 47,7% — 1—5 kh, az igénylők kisebb hányada — 2,6% — 10 kh, ill. ennél több földet kapott. A földreformmal egy időben 49 család kapott házat, 146-an pedig házhelyet; olyanok, akik a felszabadulás előtt képtelenek voltak megteremteni annak a lehetőségét, hogy elfogadható körülmények között élhessenek. A földosztásból a városban közel kétezer jogosult kimaradt. Akinek a földigényét nem tudták kielégíteni, azok közül mintegy 60 család Baranya megyébe költözött, az onnan kitelepített német családok helyébe. A többi család részben szerződéses viszonyt vállalt módosabb gazdáknál, részben alkalmi munkát végzett, vagy pedig elköltözött az ország más területére. Ezek a tényezők egyben érzékeltetik a földosztás vásárhelyi sajátosságait is. A kapitalista és reakciós erők nem jó szemmel nézték a földosztást. Nem véletlen, hogy Mindszenthy bíboros az 1946. október 18-i pásztorlevelében azzal marasztalta el a földreformot, hogy abban a bosszúállás szelleme nyilvánul meg. A földreformmal együttjáró egész társadalmunkra kiható ruktsturális átalakulás a demokratikus fejlődés alapjait vetette meg, amikor azon túl, hogy a szegényparasztok kezébe adta a földet, elhozta számukra a társadalmi egyenjogúság tudatát is. A politikai életből korábban kirekesztett, vagy nyomorúságán keresztül nemegyszer az úri politika érdekében befogott szegényparasztság a földrefomban kézzel fogható bizonyítékát kapta, hogy a születendő új magyar demokratikus államrend egyaránt számít rá a javak elosztásában és a gondok megosztásában. Hódmezővásárhelyen a földosztás elősegítette a középparaszti réteg erősödését is. A tsz-mozgalom elején, 1949-ben birtoknagyság szerint a következőképpen oszlott meg a földterület: 5 kh alatt 7,9% 5— 10 kh között 12,2% 10— 20 kh között 23,1% 20—100 kh között 42,2% 100 kh felett 14,6% Az elmúlt évek során erősödött az 5—20 kh-as kategória, a kisebb és a nagyobb birtokok területe pedig csökkent.12 A város polgármestere 1949. novemberi jelen1 0 M. Somlyai Magda szerint Hódmezővásárhelyen földjuttatásban részesült összesen 1428 fő, a népesség 2,4 %-a. A földreform. Kossuth, 1965. 142. old. 11 Kovács Mihály: A vásárhelyi földreform. = Puszták Népe, 1947. 3. sz. 18 Uo. 226
