Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Fórizs Sándor: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és a termelőszövetkezetek fejlődése Szegeden 1949–1972
Az 1961-i aratási évben a gabonákl/3 -át még kézi kaszával vágták le, 1962-ben pedig már alig több mint három százalékát. Ezzel lényegileg megtörtént az aratási munkák gépesítése. A régi típusú aratógépek azonban még mindig több mint 50%-át vágták le a területnek, az arató-cséplő gépek pedig csak alig több mint 1 /3-át. Ezért még a cséplőgépeknek jelentős mennyiségű gabonát kellett kicsépelni, de ennek ellenére a cséplést már augusztus 18-ra befejezték. Az előző években a cséplés rendszerint elhúzódott és csak szeptember első napjaiban fejeződött be. Az őszi vetéseket szintén a szokásosnál korábban, október 25-re, optimális időben befejezték. A tsz-ek közös vetésterülete 1963-ban (kh f TSz neve Szántó tér. Kenyér gabona Tak. gab. Kukorica Szálas tak. Zöldségféle Felszabadulás 4525 984 587 454 935 447 Móra Ferenc 2262 520 424 452 519 189 Új Élet 2706 429 501 736 445 409 Haladás 1404 180 306 287 401 155 összesen 10 897 2113 1818 1927 2300 1200 % 100,0 19,3 16,6 17,7 21,1 11,0 Őszi gabona félékből a tervezettnél többet vetettek, a kenyér- és takarmány- gabona együttesen a szántóterület 36%-át foglalta el. Ezen belül a kenyérgabona vetésterülete több mint kettő százalékkal meghaladta a takarmánygabonáét. A kukorica vetésterülete megközelítően azonos arányban szerepelt mint a kenyér- és takarmánygabona. Ezzel a szemestermények összes vetésterülete 54%-kal a vetés nagyobb részét adta. A szálastakarmányok vetésterülete az összes szántó több mint 1/5-ét tette ki, a zöldségfélék pedig 10%-kal szerepeltek. A tsz-ekben a háztáji árutermelés is jelentősen fejlődött, elsősorban a friss kertészeti áruk és zöldségfélék mennyisége növekedett. A korai zöldségfélékből (retek, saláta, uborka) jelentős mennyiség került exportra. A háztáji gazdaságok termelésének fejlesztéséhez a tsz-ek vezetőségei biztosították a fóliát és műtrágyát, az állattenyésztés fejlesztéséhez pedig a megfelelő takarmányt. A tsz-ek átlagtermései a hatvanas évek első felében némi fejlődést mutattak fel és 1965-ben jelentősebben emelkedtek. Az 1959. évi kiemelkedő termelési szintet az 1960-as évek első felében átlagban nem tudták elérni, de 1965-re több növényféleségnél maghaladták azt. A búza termésátlaga jelentősen növekedett, az 1960. évinek majdnem kétszeresére és 3,5 q-val haladta meg az 1959. évi rekordtermést. Különösen magas termésátlagot ért el búzából az Új Élet és Móra Ferenc TSz, eredményeik 1965-ben megközelítették a 20 q-át kh-anként. A szegedi tsz-ek termés- eredményei országosan is jelentős eredményeket mutattak fel, rendszeresen meghaladták az átlagot. 7 7 Ugyanott 2 F, 4 őe. 1964 207
