Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Gaál Endre: Emlékezés az EÜSZ Sakk-körre

Mindszenten a gyümölcsfák virágba borulva fogadtak bennünket. A mindszentiek szerettek volna revansot venni az egy évvel előbbi vereségükért, amelyet a népi bajnokság megyei döntőjében szenvedtek el tőlünk, de reményeik nem váltak valóra. Az első forduló 6,5 : 3,5, a második forduló 7,5 : 2,5 lett az EÜSZ javára.32 Ez a nagyarányú győzem is bizonyítja, hogy az EÜSZ csapata kiemelkedett a II. osztály mezőnyéből, megérdemelten nyerte el a megyei II. osztályú bajnokságot és méltán jutott az I. osztályba. Ez a bajnokság lezárta az EÜSZ sikersorozatát; 1950 őszétől már kudarcok kísérték szereplésünket és megkezdődött csapatunk bomlása. Az /. osztályú küzdelmek 1950 októberében indultak meg. Az itt játszó csapatok zöme — hozzánk képest — nagyjátékerőt képviselt: a szentesi sakk-kör, a Hódmező­vásárhelyi SZMTE sakk-kör, a Szegedi Tudományegyetem, a szegedi KASÉ (köz- alkalmazottak), a szegedi postások, a nagyobb szegedi gyárak I. csapatai stb. A fel­sorolt csapatok elméleti képzettség, játéktudás, gyakorlat, állóképesség szempont­jából messze felettünk álltak. Az I. osztályban már 12 táblán kellett küzdeni. Az alsó táblákhoz nem tudtunk olyan játékosokat beállítani, akik elérték volna legalább a középen játszók színvonalát. (Ha ez biztosítva lett volna, akkor a hátsó táblákon jónéhány pontot összeszedhettünk volna, mert a hátsó alakzatokban ellenfeleink is aránylag gyengék voltak.) Egymás után következtek a csapatunkat ért súlyos vereségek. Hozzájárult ehhez, hogy az I. osztályban már jegyezni kellett a játszmákat, ami csapa­tunk e tekintetben gyakorlatlan többségét erősen kifárasztotta, elvonta figyelmüket a játszmaközbeni elemzéstől és sok durva elnézés forrásává vált. Ráadásul a kedvetlen­ség jelei is mutatkoztak s a kitartás hiánya (különösen a HMTE-ből jött „kültagok­nál”) többször gyors játszmafeladásokhoz vezetett. Mindezek alapján talán érthető, hogy pl. a szegedi KASE-től (Szegeden) 9 : 3-ra, a postásoktól (ugyancsak Szegeden) 8,5 : 3,5-re a Szegedi Tudományegyetemtől Vásárhelyen, a szentesi sakk-körtől Szentesen egyaránt 11 : 1-re kikaptunk. Egy-két kisebb győzelmet elértünk ugyan, de ezek nem voltak alkalmasak nagy vereségeink ellensúlyozására. Az előző fejezetben jellemzett, az elsőosztálybeli szereplés idejére teljesen ki­alakult játékstílusom szemléltetésére két játszmát mutatok be. Francia védelem Ács István — Gaál Endre (Kiskundorozsmai KSZTK) (EÜSZ) Hódmezővásárhely, 1950. október 15. (5. tábla) 1. e4 e6 2. d4 d5 3. exd5 exd5 4. Hf3 Hf6 5. b3 Fb4f 6. c3? (Tempóvesz­tésre kényszeríti ugyan sötétet, de feleslegesen meggyengíti a vezérszárnyat és világos elmarad a tisztfejlődésben. Nehezíti a világos tisztek későbbi jó elhelyezé­sét. Jobb volt Hbd2). 6 — Fd6 7. Fd3 h6 8. 0—0 0—0 9. Fd2? (Céltalan lépés: Jobb lett volna a vezérszárnyi futó b2-re fejlesztése). 9. — Be8 (Mindig töreked­tem arra, hogy a nyílt, vagy kinyitható vonalakat nehéztisztjeimmel birtokba ve­gyem. Sokszor a nyílt vonal birtoklása döntötte el javamra a játszmákat). 10. Vei? He4! 11. Fe3 Hd7 12. Hbd2 Hdf6 (Megerősíti pozíciómat e4-en). 13. h3 c6 (A d5 gyalog megerősítése). 14. Vc2 Fd7 15. c4 Hxd2 16. Hxd2 dxc4 3a Sakkhíradó, 1950. június 13. 132

Next

/
Oldalképek
Tartalom