Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Gaál Endre: Emlékezés az EÜSZ Sakk-körre
hoz viszonyítva általában igen pontosan játszottam (persze gyenge napot is fogtam ki néha) és rosszabb állásban is a végsőkig küzdöttem — nem egyszer sikerrel — a kiegyenlítésért illetve nyerésért. Nem voltam a heves támadások híve; arra törekedtem, hogy az apró pozíciós előnyöket anyagi előnnyé növeljem és egyszerű lebonyolítással különösebb fordulatok nélkül győzzek. Inkább passzívan játszottam és sötét színnel több sikert értem el, mint világossal. Játékfelfogásom némely ellenfelemet valósággal csábította a heves támadásra, de a kellőképp elő nem készített, teljesen át nem gondolt rohamokat — és a legtöbb ilyen volt — pontos játékkal kivédtem, megkerestem a heves támadások gyengeségeit és ezeket kihasználva döntő ellen- támadásba mentem át. A már 1948 őszére kialakult játékstílusom a későbbi évekre is jellemző volt, de tökéletesedett és így erősebb mezőnyben, magasabb szinten is — a csapat érdekeit mindig szem előtt tartó versenyzésemmel — számos pontot tudtam összeszedni. Játékmódom szemléltetésére alkalmas játszmák csak 1949 és 1950-ből maradtak fenn; ezekből néhányat a megfelelő évek tárgyalásánál mutatok be. A centenáris bajnokság igen tanulságos volt csapatunk számára. Hozzászoktunk a csapatverseny levegőjéhez és kezdtük megérteni, hogy nem elegendő a játszmának csupán egy részében jól játszani, hanem mindvégig kitartóan és körültekintően kell küzdeni. A bajnokság jelentősége abban volt, hogy előkészítette a résztvevő csapatokat az 1949 tavaszán lebonyolított alapfokú, ún. népi bajnokságban való eredményes szereplésre. Társadalmilag pedig közelebb hozta egymáshoz a szellemi és fizikai dolgozókat s egymás kölcsönös megbecsülésére nevelte őket. A résztvevőkben kétségkívül fejlesztette a közösségért való felelősség érzését. Jól szolgálta tehát mindazon célokat, amelyek jegyében a MADOS megszervezte. 1948 őszén megkezdődött és a csapatbajnoksággal párhuzamosan folyt az EÜSZ sakk-kör második háziversenye. A 10 induló kétfordulós küzdelemben mérte össze tudását, így a bajnokság csak 1949 március végére fejeződött be. Az első háziversenynél jóval színvonalasabb harc folyt a bajnoki pontokért. A résztvevők tudása — a két utolsó helyezettől eltekintve — már nem mutat oly nagy különbséget, mint két évvel korábban. A verseny végeredménye ez volt: Földvári Dr. Ábrahám Dr. Kukán Dr. Wirth Gaál E. Gaál I. Dr. Varga Gy. Id. dr. Orosz Varga D. Dr. Hatala Pontszám I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II. I. II 1. Földvári László — 1 0 0 1 3 1 3 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 143 2. Dr. Ábrahám István 0 1 — 0 1 0 1 1 1 1 3 1 1 1 1 1 1 1 1 143 3. Dr. Kukán Ferenc 1 0 1 0 — o 3 1 1 1 1 1 0 1 0 1 1 1 1 123 4. Dr. Wirth Márton 3 0 1 0 1 3 — 33 1 1 1 1 0 0 1 1 1 1 12 5. Gaál Endre 30 0 0 0 0 33 — 1 1 1 1 1 0 1 1 1 1 103 6. Gaál Imre 0 0 0 3 0 0 0 0 0 0 — 1 1 1 1 1 1 1 1 83 7. Dr. Varga Gyula 0 3 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 — 1 1 1 3 1 3 63 8. Id. dr. Orosz Sándor 0 0 0 0 0 1 1 1 0 1 0 0 0 0 — 1 0 0 1 6 9. Varga Dénes 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 0 1 — 1 1 33 10. Dr. Hatala István 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 3 o 1 0 0 0 — 13 123
