Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)

Baracs Gabriella: Az ipar és a munkásság helyzete Hódmezővásárhelyen a népi demokratikus forradalom éveiben (1944–1948)

3. Városi téglagyár fejlesztése

4. Városi vágóhíd korszerűsítése

a) hűtőház építése

b) iparvágány létesítése

II. Egyéb ipari létesítmények vonatkozásában:

1. Energiaközpont

2. Répacukorgyár

3. Szesz-élesztŐgyár

4. Tartósított takarmány előállítása cukorgyári melaszból

5. Konzervgyár (cukorgyárral kapcsolatban)

6. Tejfeldolgozó üzem

7. Mélyfúrás gyógyfürdővel kapcsolatban

Beruházási összegre terveztek 580 ezer Ft-ot. Ezt a villamoshálózat korszerűsítésére szánták. (A háború alatt és azután 10 db transzformátor semmisült meg.) A városi téglagyár fejlesztésére 400 ezer Ft volt a tervezett összeg. A téglagyár kézierővel működött, így alacsony volt a termelése. Szükségesnek látták a szalagcserép és a hornyolt cserép gyártásának megindítását is. A háziiparra fordítható összeget 94 900 Ft-ra tervezték.39 40 Tervezetet készítettek a beruházási összegekről évekre lebontva. Ez az alábbi adatokat tartalmazta:

A város 3 éves terve10 (Beruházási millió pengőben)

1947/48

1948/49

1949/50

Összesen

Villamosmű korszerűsítése

0,20

0,25

0,15

0,60

Papírgyár

0,15

0,15

0,30

0,60

Téglagyár fejlesztése

0,10

0,15

0.15

0,40

Az ipartelepítés kérdése már a város felszabadítása pillanatától napirenden volt, állandóan napirenden maradt, s ez országos szinten is felvetődött. A város terve részben kedvező fogadtatásban részesült az iparügyi miniszter részéről, de a megvalósítás késlekedett.

Az Alföldi Újság 1946. július 4-i cikkére hivatkozással a 83295—1946. IV. főosztály 3. sz. leiratában a következőket kérte Kiss Pál polgármestertől: „Felkérem a polgármester urat, hogy Hódmezővásárhely város mezőgazdasági iparának továbbfejlesztése érdekében tárcám mezőgazdasági ipari ügyosztályához részletes javaslatot felterjeszteni szíveskedjék.”41

Egy évvel a felszabadulás után már a kényszerű elvándorlás problémája foglalkoztatta a város vezetőit. Nem telepedett le a városban hosszú ideje egyetlen üzem

39 CsmLHf IT. 660/1947. 6866. sz. — A városi téglagyárban dolgozó munkások állandóan a várostól kapták a fizetésüket, úgy, hogy a város polgármestere utalta ki az előleget a bérkifizetésre. (Pl.: 1844/1947. t. ü. sz. 100 Ft-ot, ill. az 5571/1947. t. ü. sz. 1000 Ft ellátmány kiutalását biztosította. Uo. II. 430/1947.

40 CsmLH. II. 676/1947. sz. irat.

41 Alföldi Újság, 1946. július 23.

110