Tanulmányok Csongrád megye történetéből 9. (Szeged, 1985)
Herczeg Mihály: Hódmezővásárhely a felszabadulástól a földosztásig
Váltakozó hírek... A nyugtalanság a változó harctéri hírek nyomán egyre fokozódott. „A városban elterjedt fantasztikus hírek egyike, hogy az Erzsébet közkórház egész felszerelését elviszik, a beteget pedig szélnek eresztik” — írta az újság. Dr. Pásztor Imre igazgató cáfolta a rémhíreket: „Teljesen alaptalan az a hír, és mint ilyen nem egyéb kitalálásnál. A kórház teljes üzemében fentmaradt, teljesíti hivatását, annyira, hogyha bekövetkezne az, hogy ellenség szállja meg a várost, akkor is maradnak itt orvosok és ápolók, akik ellátják az ittmaradó betegeket”.25 A kósza hírek újból és újból eló'bukkantak. Ezekben a napokban közölte a belügyminisztérium a városi hatóságokkal a rémhírterjesztó'kkel szemben követendő szigorú eljárás tárgyában kiadott rendeletét. Nemcsak fogházzal fenyegetőzött, hanem kilátásba helyezte az azonnali elinternálást’ is.26 Egy már régebben kiadott rendelet megtiltotta az „ellenséges rádió” mindenfajta adásának hallgatását, nemcsak a híreket, de még a „defetista” zenéjüket is. Annak ellenére, hogy az ellenőrzés rajtaütésszerű volt, sokan próbáltak híreket szerezni. A baloldali érzelmű munkásság (beleértve a nagyszámú földmunkásságot is) évek óta a moszkvai rádióra figyelt. A kapott információkat szájról szájra adták tovább. Az ellenállásnak ez a formája kétségtelenül jelen volt Vásárhely életében. Tudatformáló szerepét nem szabad lebecsülni. A polgárság szájízének jobban megfelelt a londoni rádió tárgyilagosabb, mérsékeltebb hangvétele, — jóllelhet újabban onnan is ugyanazon magyar nevű helységneveket lehetett hallani. így jutott be a köztudatba annak híre is, hogy Temesvárt szeptember I6-án elfoglalták a szovjet és román csapatok. Az itteni sajtó még 20-án sem ismerte el Temesvár feladását, csak arról tudósít, hogy német repülők támadták a Temesvár- lugosi vonalon az utánpótlás hadoszlopait. Arad felszabadul... Csatáry Dániel a Scintea szeptember 21-i számára támaszkodva úgy írja, hogy a „szovjet csapatok és az oldalukon harcoló 1. román hadsereg egységei szeptember 16-án Temesvárt szabadítják fel, szeptember 19-én pedig Aradot”.27 R. A. Vészelik szovjet százados, aki a 228. lövészhadosztály híradós tisztje volt, frontnaplójában megemlíti, hogy a hadosztály szeptember 18-án kapta a parancsot, hogy vegye birtokba Arad városát.28 Szerinte a 767. lövészezred (amelyiknél R. A. Vészelik tartózkodott) csak 22-én vonult be Aradra. Ez utóbbi dátum nem zárja ki, hogy más egységek már 19-én behatoltak Aradra. Utalunk itt a kortárs Shvoy Kálmán Szegeden írt naplójára, amelyben szeptember 20-i bejegyzésként ez áll: „Temesvárt az oroszok foglalták el. Úgy látszik, Arad—Temesvár vonalában szorítják vissza a németeket. A német 11. pc. hadsereg most vonul fel, nagy támadást várnak. Kétlem. Csodálatos, hogy ezen veszélyes és a Balkánt fedező, Fehértemplom —Arad vonalát a németek így elhanyagolják.”29 25 Vásárhelyi Népújság, 1944. szept. 20. 28 CsmL Hf 386/1944. főisp. — 857/1944.1. B. M. sz. rendelet. 27 Csatári Dániel: Forgószélben — A magyar—román viszony 1940—1945. Budapest 1965. 418. p. 28 Román Alekszejevics Vészelik százados orosz nyelvű frontnaplója a Makói József Attila Múzeum birtokában A 401— 74. sz. alatt. 28 Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékiratai 1918—1945. Sajtó alá rendezte Perneki Mihály Budapest 1983. 288—289. p. 9
