Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kenéz Győző–Szakály Ferenc: A Szegedi Palánk-városrész 1697-es telekkönyve

nem hordanák el magukat, úgy nemcsak lerombolják kunyhóikat, hanem meg is fizettetik velük e munka költségeit. A kiköltöztetendőknek a Szentháromság kápolna környékén — vagyis: az Alsóváros északi részén — jelöltek ki új lakóhelyet. Itt sem építkezhettek azonban kényük-kedvük szerint, hanem — a Palánkban telket igény- ló'khöz hasonlóan — nekik is jelentkezniük kellett a hadbiztosságnál és a prefektúrá- nál a telkek kijelölése végett. (11. pont)

Mivel a példák azt mutatták, hogy a nagy tűzvészek általában a boza vagy sörbet nevű török italt főző házakból szoktak kiindulni, a rendelet ezek felszámolásáról is rendelkezett. (14. pont) Ugyancsak tűzvédelmi okokból úgy határoztak, hogy csak a sáncoktól két szekérnyi szélességben levő házakra lehet nádtetőt tenni, a megyeház (Provinzhauß) mögött pedig utcát kell nyitni, hogy az minden oldalról szabadon álljon. (9. pont)

Az újonnan építendő házak — így szól az utasítás — nem készülhetnek nádból, hanem csak égetett téglából vagy jól betapasztott vesszőfonatból, illetve fából, s mindegyiken legyen egy jó kémény. E rendelkezés végrehajtását, illetve betartását a továbbiakban minden hónapban ellenőrizni fogják a városi tanács kiküldött tagjai, illetve — a milícia tagjai által lakott részen — a huszár- és hajdúkapitányok. Azokat, akiket mulasztáson kapnak, a vizitációt végzők egy forint készpénzbüntetéssel sújtsák. (5. pont) Pünkösdig (abban az évben: május 26) az eddigi nádkerítéseket égetett téglából, vesszőből vagy karóból készítettekre kell cserélni. Nem maradhat a városban fölösleges nád, széna és szalma sem; akinek a portáján harminc köteg nádnál többet találnak a vizitációkor, attól elkobozzák, és ezen felül minden, e tűrési küszöb fölötti kötegért egy-egy forint büntetést fizet. (7. pont)

A közlemény előírása szerint a kapuknál őrködni kell azon, hogy egyetlen kocsi se mehessen ki a Palánkból anélkül, hogy szeméttel meg ne lenne rakva. A háza előtti területet mindenki köteles rendben és tisztán tartani; amennyiben ugyanis ott legalább egy fuvarnyi szemetet találnának, úgy az illető, harminc krajcár büntetésen felül, még tartozik egy jól megrakott szekérnyi homokot vagy sódert annak helyébe a városnegyedbe beszállítani. (8. pont) Mivel, úgy tűnik, a lakosok előszeretettel hordták a szemetet a sánc mellé — amiből ugyancsak hamar tűz támadhatott —, egy forint bírság terhe alatt megtiltották, hogy ezután oda bárki is szemetet öntsön. (10. pont) Ugyancsak egy forintja bánta annak, akinek a házánál dögöt fedeztek fel. (13. pont)

Hogy az utcák és közök is tisztán maradjanak, minden lakos minden hónapban köteles felsöpörni a telke előtt tíz lépésnyi területet, s arra egy fuvar homokot vagy sódert szállítani. Ha ezt elmulasztaná, egy forint bírsággal bűnhődjék, s ráadásul tartozzék két fuvar homokot beszállítani a Palánkba. Ugyancsak gondoskodni kívántak a hatóságok arról is, hogy a szennyvíz ne gyűljék össze a közterületeken, s ezért elrendelték, hogy vízelvezetőket és árkokat kell építeni, amelyek azt a Tiszába vezetik. (8. pont)

A rendelet foglalkozott a Palánkon kívül, a várárok partjára épült házak sorsával is: ezek azzal a feltétellel maradhatnak mostani helyükön, ha hat héten belül nádtető helyett zsindelytetőt kapnak, és nádkerítésüket téglafalra vagy karóra cserélik. Új házat azonban ezen a részen már nem szabad épéteni. (15. pont)

Schlick és a szabályozás létrehozásában közreműködő hatóságok nem bízták a véletlenre a mulasztások felfedezését; azáltal, hogy a házuknál a meghatározottnál több nádat rejtegetők, a házak elé szemetet dobálok és a telkükön a dögöket megtűrök bírságát átengedték annak, aki e szabálysértéseket bejelentette („Andeuter”,

31