Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Kulcsár Péter : Az 1522-es tizedjegyzék mint történeti forrás

Kérdés továbbá, mit értünk e korra „megszilárdult” családnév alatt. Annyira szilárd egyik sem lehetett, mint az anyakönyvezés meg a személyi igazolvány korában. A tizedjegyzékben megtalálható vezetéknevek egyik, de kisebbik része az eló'zó' évtizedekben is fel-felbukkan, illetve a korábbi szegedi forrásokból ismerős vezeték­nevek egyik, de kisebbik része a tizedjegyzékben is előkerül: Farkas, Kalmár, Mi- zsér, Kaszás, Hajós, Botos, Pordány, Tápai, Pálfi, Szűcs, Kovács, Mónos stb. Azon­ban e nevek zöme eléggé közönséges ahhoz, hogy határozott állásfoglalás kialakítá­sához segítséget nyújthasson. Az adatok mennyisége csekély. És nincs rá bizonyíték, hogy az azonos neveket ugyanazon ős leszármazottai viselik; ez még a jellemzőnek látszó Mizsér, Pordány esetében is csak valószinű. Tápé 1522-es és 1548-as vezeték­neveinek összehasonlítása alig mutat párhuzamot, holott azért néztem éppen Tápét, mert úgy gondolom, hogy ezen a szegény területen a politikai változás kisebb demog­ráfiai megrázkódtatást okozott, mint a gazdagok világában. A két időpontban azonos vezetéknév 8 van (Nagy, Révész, Ágoston, Pető, Kis, Tót, Kont, Erdélyi), van 2, amely talán csak a rossz lejegyzés miatt különbözik (Hernwk—Herbék, Terhes — Terbos), és van egy Dominicus—Damakos névpár. Az 1522-es nevek közül 15, az 1548-asok közül 18 nincs meg a másik összeírás anyagában. Az azonos vezetéknevek aránya a teljes anyagban 10—20%. Vagy a lakosság cserélődött ki jelentékenyen e 25 esztendő alatt, vagy a vezetéknevek változtak sűrűn. A Szegeden élő 6 Nobilis a fentiek szerint nem a magyar Nemes családnevet viselte, hanem osztályhelyzetével tűnt ki szomszédai közül. Nemes nevű nincs is a városban. (Szabónál van 7, ott viszont nincs Nobilis.) Ezek olyan nemesek lehettek, akik egy tizedköteles cívis portáján laktak, illetve jobbágyföldet műveltek. Egyikük, Benedek özvegye, Tápén lakik, mellette él Anthonius „idem”, aki gabonával fizet. Tápén lakik Gergely is, szintén földművelő. Lukács sem tartozhatott a legrangosab­bak közé, a Balog utca külső szélén. Jobb módúnak látszik Ágoston a Szent Három­ság utcában és Márton a Szántó utcában. Armalisták lehettek. A tizedjegyzék névanyaga mindazonáltal felhasználható a város iparosodottsá- gának, városiasodottságának, társadalmi rétegeződöttségének vizsgálatánál, de nem olyan forrásként, ami számszerű adatokkal szolgál és a tényeket feldolgozva, tálcán kínálja. Ez a dokumentum csak jelzéseket ad, amiket egyedi mérlegelés után esetleg történeti tényként is alkalmazni lehet. Föltehető, hogy azok a foglalkozások, fogal­mak, amelyek családnevekben is megjelennek, még inkább, amelyek nagyobb szám­ban fordulnak elő, ismertek voltak a városban. Ha nem is most, évtizedekkel koráb­ban bizonyára. De arra is gondolnunk kell, hogy a név nem közvetlenül, hanem áttéte­lesen is hordhatja közszói értelmét. Az Ács ősei lehettek ácsok, de jöhettek Szegedre Ács faluból is, mint ahogy a Kőégető nevű dédapa sem volt feltétlenül mészégető, hiszen hozhatta magával Bács megye déli részén fekvő faluja nevét. Szekernyés név­vel akár 100 évvel 1522 előtt is érkezhetett ide valaki, aki már akkor is más foglal­kozást űzött. Találunk például két Magyar nevű szegedi családfőt, akit nyilván nem a többi szegeditől akartak ezzel a jelzővel megkülönböztetni. Az ember azt hinné, hogy még őseikre ragadt rá, akik valami idegen környezetben éltek. No, de ugyan­ilyen értelmetlennek látszik Csőti Máté neve Csőtön, Sári Györgyé Sáriban, Véli Máté neve Vélen, meg a többi hasonló, amivel a Szabó-féle jegyzék telve van. Len­gyel Márton ősapja tanúskodhat a lengyel—magyar kapcsolatokról, de valószínűbb, hogy Lengyel faluból származott ki. Földrajzi nevet viselhet a Szántó, Bárdos, Erdős, Kutas és még számtalan efféle családnév tulajdonosa is. A kisebb számú előfordulás értelmezése, értékelése még fokozottabb körültekin­tést igényel. Ezeknél a megértéssel is probléma lehet. Van ugyan három Orvos (Wrwos), de ki tudja, családnév-e ez, vagy mi, és egyáltalán, mit értettek rajta 1522­25

Next

/
Oldalképek
Tartalom