Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Id. Juhász Antal: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez
Az ellenforradalmi rendszer támogatására önként juttatott földet az őrgróf a Vitézi Széknek, a Frontharcos Szövetségnek, továbbszolgáló altiszteknek, az algyői róm. kát. egyházközségnek, a csendőrségnek, a Népies Irodalmi Társaságnak, Köllő Zoltán gazdasági felügyelőnek, valamint Nagy Antal táblabírónak — csereterülettel. Az új földesúr tehát — apja előrelátása szerint — megértette az új kor társadalmi követelményeit. Konzervatív arisztokratizmusával éppen nem a haladás szolgálatába szegődött. Rajta is túltett rokona: Pallavicini György, aki Horthy bizalmas környezetébe tartozott még bécsi ellenforradalmi működése idejéből.19 A Horthy-korszak nemzetinek hivalkodó uralma megszilárdítására, önként, a földreform végrehajtásaként 1920-tól az őrgróf fokozatosan vált meg kis területektől, amelyek már meghaladták a 12 000 kát. holdat. De még nem ért véget az uradalom csonkulása. — 1929-ben a Nagyfai-major gazdaságát vette igénybe az OFB a Szegedi Királyi Kerületi Börtöngazdaság céljára. Itt a rabok ezentúl 744 kát. hold kiváló minőségű földön dolgoztak. — Az OFB 16 919/1925. sz., valamint a 10 190/1929. sz. ítélete alapján lettek volna újgazdák Sövényháza, Kis-zer, Kutyanyak és Pitricsom szegény- és kisparaszt- jai. Ők a mágánegyezség alapján bírt, árendált területeket 25 éves haszonbérletbe kapták. A bérleti viszony meghosszabbításával már 50 éve dolgoztak az árendált földeken. A bérlők nem tudták, de nem is akarták az éves haszonbért rendszeresen megfizetni. Az 1931. év végére tartozásuk több, mint 60 000 P-t tett ki. A bérlők adósságát törvényes úton sem lehetett behajtani, de kimozdítani sem tudta őket a bérletből az uradalom. Az OFB-gal történt előzetes megbeszélés alapján a HB jóváhagyó végzése után — az uradalom 3060 kát. holdat önként átadott a bérlők tulajdonába. Az OFB 21701/1932. és 4001/1933. sz. ítélete értelmében sövényházi parasztok megváltással jutottak jól termő szántóföldhöz. A megváltási díjat az uradalom részére az 1921. évi szeptember 7-iki kataszteri tiszta jövedelem 39-szeresében állapították meg. Az uradalom azonban ebből semmit sem kapott.20 Az uradalom területe, amely Pallavicini Alfonz Károly őrgróf hitbizományi haszonélvezete kezdetén, 1919. január 1-én, kb. 56 000 kát. hold volt, a 30-as évek végére 16 826 kát. holddal csökkent a már ismert főúri elhatározásokból és törvényes rendelkezések végrehajtásából. A megmaradt 40 416 kát. hold nagybirtokhoz a magát sándorfalvi lakosnak valló nagybirtokos, 1938. évi január hó 14-én kelt nyilatkozata szerint következetes érveléssel ragaszkodott. Tehette. Ugyanis az 1936. évi XI. te. 3. §-ában biztosított jogánál fogva, ingatlanait úgy jelölhette meg, sőt úgy kellett a FM 44 000/1936. sz. rendelete szerint kijelölnie, hogy rajtuk ,,az okszerű vagyonkezelés, az okszerű mezőgazdálkodás folytatható legyen”.21 A nagybirtok Magyarországának földművelésügyi kormányzata tehát ügyesen és politikusán védte a nagybirtokrendszert. A megfogyatkozott birtoktestből Sövényháza községben az élő Tisza vizének területe 284 kát. hold, Mindszent határában 256 kát. hold, Sövényháza területén 276 kát. hold a holt Tisza-ág területe, összesen 816 kát. hold. Az uradalomé volt és maradt mint parti birtokosnak a halászati jog, valamint a Mindszent és Sövényháza községeket összekötő átkelési és vámszedési jog. Ezt még Pallavicini Sándor őrgróf kapta adományként Ferenc József császártól.22 Az igazságügyi miniszterhez intézett nyilatkozat, amelyet előbb részleteiben 19 Ua. 4. old. 20 Ua. 21 Ua. 22 Reizner János: A Mindszent—Algyői uradalom történetéből, Budapest, 1886, Gazdaság- történeti Szemle. 258
