Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Id. Juhász Antal: Adalékok az őrgróf Pallavicini család hitbizományi uradalma történetéhez
adott 600 kát. holdat, a Csibafa-, a Kővágó birtokrészen elterülő szőlőket. Egyébként az új község határa kialakításához a tanyás településeket nem a hitbizomány területéből bocsátotta rendelkezésére kedvelt új falujának, hanem Sövényháza és Algyő községek határából: a „gyevi”-pusztát, a „feketeföldet” (Szaporhegyen és Eperjes- dűlőben). — 1886 táján a Péteri birtokból 4425 kát. holdat eladott.10 * — Mindszenten 1883-ban Sándor őrgróf jóindulattal támogatta családja régen megszeretett községe kérelmét. Mindszentnek eddig csak 80 kát. hold szántóföldje, 20 kát. hold legelője és 300 kát. hold vízállásos-tocsogós területe volt. Állattenyésztéshez a tárgyi feltételek hiányoztak. 1883. július 12-én tartott közgyűlés határozatából kezdeményezték a mindszentiek Tófenék és Kurczarét földjei megvásárlása engedélyezését. Ä következő hónapban a közséig küldöttség már Novák József jog- és jószágkormányzóval tárgyalt. 1883. november 4-én a vásárlás előkészítését végző bizottság arról számolt be, hogy az őrgróffal személyesen tárgyalt Budapesten és Bécsben. A tárgyalás Mindszentnek kedvező légkörben folyt le. Eredménye: az őrgróf az uradalmi főtisztek javaslatára megszerkesztett eladási szerződést módosította. És hajlandónak mutatkozott az eladásra szánt bérleményt örök áron, holdanként 90 forintért eladni. (Intézői 100 forintot javasoltak neki). így a község a földterület kisholdját (1200 □) 85 forintért kapta. Sőt a regale-jogot is eladta a halászfalunak 80 000 forintért. A szerződések aláírására összehívott rendkívüli közgyűlésen — 1884. május 11-én — megjelent Sándor őrgróf is. Mindszent tehát gazdagabb lett Tófenéken 1072 kát. hold, Kurczaréten 1429 kát. hold ingatlannal. A regale-jog tárgyát képezték: a Felső vendéglő, Borda kocsma, Szarvas vendéglő, Téglási és Szegfő csárdák.11 A szerencsés és jóindulatú ingatlanvásárlás új korszakot nyitott Mindszent község történetében. Sándor őrgróf nem a többet ígérőnek adta el a mindszenti major gazdaságához tartozott ingatlanokat, hanem a földet már bérlő, erre rászoruló Mindszentnek. A községet képviselő bizottság tagjai voltak: Wimmer Károly, Hubacsek Pál, Szobotka Gusztáv, Tábith Ferenc bíró, Papp Ákos jegyző. A bizottság tagjai közül kettő: Wimmer Károly és Szobotka Gusztáv a Pallavicini uradalom nagybérlői voltak. Hubacsek Pál mindszenti ügyvéd később Szegeden a Királyi Polgári Törvényszék elnöke lett.12 — Az 1880-as évektől mind erőteljesebben és szervezettebben jelentkező parasztmegmozdulások hatására, illetve hatásuk fékezésére Sándor őrgróf, saját elhatározásából, nem törvényerejű rendeletre kb. 10 000 kát. holdat parcelláztatott uradalmából. Ekkor részesültek hódmezővásárhelyi és mindszenti parasztok, de nem kis- parasztok, törpebirtokosok, nagyobb juttatásban a földművelésügyi miniszter hozzájárulásával. A már földdel rendelkező erős paraszti réteget részesítették előnyben az Atka-sziget területe eladásában is. A sándorfalviak teljesen kimaradtak, pedig az egész Atka-szigetet kisbérietekben ők használták már két évtizede. Hiábavaló maradt Molnár István sándorfalvi főjegyző minden igyekezete, hogy községe földtelen népét ingatlanokhoz juttassa. Viszont azért kapta Sándor őrgróftól a „földosztó” jegyző nevet.- 1910—1911-ben az őrgróftól a Törvényhatósági Bizottság területet kért Sándorfalván munkástelep létesítésére. A méltányosnak és az uradalmi munkaerőszükséglet szempontjából hasznosnak minősített kérést az uradalom teljesítette. Eladott 13 kát hold 1022 d-nyi művelésre alkalmatlan területet Csongrád vármegyének 16 366 Korona értékben. Az eladási ár messze meghaladta a forgalmi értéket. 10 Reizner János: A Mindszent—Algyői uradalom történetéből. 3. old. 12 Keller Lajos: Mindszent története, 1700—1900, Mindszent, 1900, 69—70. old. 256
