Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)

Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918

is támogatta, annak érdekében, hogy az ügy kimozduljon a holtpontról. Herman elfogadhatatlannak találta a javaslatot, mert további anomáliák forrását hozta létre, így pl. a külföldön kötött polgári házasságból született gyermekek a törvényjavaslat szerint „törvényteleneknek” minó'sültek volna. Herman kifogásolta azt is, hogy az állam beavatkozik a fiatal katonatisztek házasságkötési szabadságába az előteremt- hetetlen 40 ezer Ft kaució feltételével, amit amiatt is igazságtalannak tart, mert a tábornoktól a törvény házasságkötés esetén nem követel kauciót. Kifogásolta azt is, hogy a törvényjavaslat magában foglalja a cölibátus elismerését, továbbá szociálpolitikai korlátáival a malthusianus felfogásoknak, a Zweikindersystem (kétgyermek- rendszer)-nek kedvez. Herman az elhibázott törvényjavaslat helyett javasolta az állam és egyház viszonyának rendezését francia mintára, az egyházi vagyon teljes államosítása útján. Ez esetben szerinte megszűnnének a házasságjogi viták is, mert az egyház számára a házassági jog gazdaságilag érdektelenné válna.54

1884-ben a kormány a zsidók és keresztények közötti házsaságkötés szabályozásáról készített eló' törvényjavalatot, minthogy a házassági jog átfogó rendezésére nem vállalkozott. A törvényjavaslatot a fó'rendiház a dualizmus korában jellemzó', a törvényjavaslatokra rábólintó magatartásától eltérve elutasította. A törvényjavaslat emiatt ismét az országgyűlés képviselőháza elé került. Herman Ottó elismerte, hogy Tisza Kálmán miniszterelnöksége idején első alkalommal megpróbált az „ár ellen úszni”, ezért Irányi jogtalanul tesz Tiszának a sikertelenségért szemrehányást. Ugyanakkor bírálta Tisza Kálmánt, mert az „úszást” felemás módon kísérelte meg. Nem a polgári házassági jogot hozta törvényjavaslatba, hanem csak az antiszemitizmus leszerelését célzó törvényjavaslattal állt elő. Tisza Kálmán kicsinyes taktikázó kormánypolitikája Herman szerint a fejlődés fő akadálya, ezért Tisza Kálmánt a miniszterelnöki székből távozásra szólította fel. Az antiszemita zavargások ellen Kerepesre és Zala, Somogy megyékbe kirendelt karhatalom nem oldott meg semmit. Herman szerint a kormánynak elő kell segíteni a zsidó vallás modernizálását. A vallás történeti fejlődéséről Herman sajátos nézeteket vallott. Szerinte a különböző vallások keletkezése a társadalom adott fejlődési fázisainak termékei. így az őskorban keletkezett zsidó vallást meghaladta a feudalizmus kialakulása korában keletkezett keresztény vallás az emberszeretet eszményével, amely a test, egyéni szabadság alapja volt. A katolicizmus egyeduralmi törekvéseivel szemben a protestantizmus harcolta ki az ember lelkiismereti szabadságjogát. Ezt a francia forradalom haladta meg történelmileg a feudális tulajdonjog felszámolásával. Herman a francia forradalomnak egész Európára és Magyarország fejlődésére kiható jelentőséget tulajdonított: „A mi szabadságharcunk csak folyománya volt a francia forradalomnak.” A liberalizmus, amint Tisza Kálmán kormánya és pártja ezt teszi, a szabadelvű tanok hirdetése szóban, de tettekben nem. A liberálisok politikájának eredménye a „tőke feudalizmusának” kialakulása, amely rendszer a népet „kizsákmányolja és ugyanúgy megfosztja szabadságától mint a korábbi”. A társadalomban a tőke—kamat, a hitelező — adós tagozódás vált uralkodóvá. Szerinte a zsidóság egyoldalú fejlődése (a Pentateuch alapján) lehetetlen a mai társadalomban. Ezért van szükség a neológ irányzatra. Az ortodox és neológ irányzat még küzd, de küldöttsége a vallás-és közoktatás- ügyi miniszternél volt. Herman reményét fejezte ki, hogy az antiszemitizmus leküzdésében a teljes vallási egyenjogúsítás, vallásszabadság, a polgári házasságjog rendezése és a vallás és faj elleni izgatás állami és társadalmi kiközösítése és üldözése járhat eredménnyel.65

51 OKN 1881. XIII. 194.

66 OKN 1881. XIV. 306.

245