Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
képezdék nem tanítanak idegen nyelvet, zenét és társalgást, emiatt az állástalan óvónőket magánóvónőként családoknál nem lehet alkalmazni, mert képesítésük nem felel meg az igényeknek, az előkelőbbek kénytelenek külföldieket alkalmazni. A népiskolák kötelező látogatása a 20. sz. elején javult, de nem oldódott meg. 1905-ben 3,1 millió tanköteles, ebből 654 860 gyermek nem látogatta az iskolát, vagyis 20.95%. A magyarlakta területeken 21,86%. Rosszabb a helyzet a magyar városokban is: Debrecen 75%, Jász—Nagykun—Szolnok megye 66%, Nagyvárad 67, Szabadka 58, ugyanakkor a szlovák területen pl. Túróc 79, Liptó 80,5, Árva 85, Zólyom 86; Moson 94, Újvidék 95% az iskolalátogatók száma. Országos átlagban a nemzetiségi területeken 89%, még Horvátország-és Szlavóniában is 84%, a magyar területeken 81 % az iskolalátogatottság. Az Alföld viszonyai még kedvezőtlenebbek a tanya- rendszer miatt. Csongrád megyében az állami iskolák látogatottsága jobb, de sok helyen iskola sincs. A tanítóellátottság sem oldódott meg, 1905-ben 6000 tanítói állás volt betöltetlen. A VKM 2000 állást osztályösszevonással helyettesített. 31 674 elemi, polgári és ipariskolai tanító állt alkalmazásban. A 16 014 elemi iskola nagyrészt elhanyagolt. A felsőtagozatos középiskola mindössze 33 és a polgári 358. Az iskolák államosításának terve alig valósult meg, az egyház birtokában az iskolák 77%-a, községi 8,8% és állami mindössze 11 %. Az iskolák 59,8 % magyar, 30,8 % vegyes és 19,3 %-a más nyelvű. Az iskolák 40,1 %-a volt nemzetiségi iskola. A tanítók magyar nyelvtudását szorgalmazó 1879. 18. tv. nem valósult meg. 300 ezer gyermeket oktatnak kizárólagosan saját anyanyelvén, a nem magyar nemzetiségűek közül. 1879 óta önbevallás alapján megtanult magyarul 2773, keveset tud 884, egyáltalán nem tud 360 tanító. Működik az iskolákban 2550 képesítés nélküli.9 Becsey Károly szerint az állam a felekezeti iskoláknak évente 150 ezer K államsegélyt utalványoz, ezzel nagyrészt az 1879. 18. tv. végrehajtását mellőző iskolák fenntartásához is hozzájárul, az 1893. 26. tv. alapján. Az 1876: 18. tv. 5. §. szerint a tanfelügyeleti látogatás évente egy alkalommal kötelező, ennek ellenére kb. 10 000 iskolát tanfelügyelő még nem látott. A tanfelügyelőket aminisztratív munkával terhelik túl, mert a tanfelügyelőségek mellé felügyeleti szak- igazgatási szervezetet (könyvelőség, számvevőség) nem építettek ki. A kormány 50 000 K évi költségvetési összeget tervez szakfelügyelők rendszeresítésére. A terv idő előtti, mert a kerületi tanfelügyelőségek sincsenek kiépítve. A tanítóképzők modern biliárdtermekkel is felszerelt intézmények. Az életbe kikerülő tanítók szembetalálkozva az iskolai valósággal, a „hazaellenes elégedetlenkedők” táborához csatlakoznak. A korábbi ellenzéki követelésre megvalósított polgári iskola 5—6. osztály eltörlését javasolja, mert 4. osztály után is ugyanúgy tudnak elhelyezkedni. A tanítóképzőt végzett lányok nem kaptak állást. Ezért az állami felsőleány iskolák megszüntetését is javasolta.10 A tanyai iskolák Szeged környéki állapotáról az országgyűlésen Bozóky Árpád interpellációja villantotta fel a valóságot. 1908. november 23-án egy iskola összedőlt. Az iskola építése és renoválása régóta esedékes volt. Igaz, kijelöltek 200 négyszögöl területet az új iskolaépületnek, az építés halasztódott, mert a püspökség 3 felekezeti iskolát követelt, a község viszont egységes állami iskolát szeretett volna. 1000 gyermek iskoláztatásának gondja így egyre rosszabbodott. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter szerint nem az épület, hanem csupán az 5. osztályban kb. I m2 vakolat hullott le, emiatt mindössze három gyermek sebesült meg. Két beltelki és 24 tanyai állami iskola működik Dorozsmán, de az 5. osztály termét az 1908. évi 9 OKN 1906. V. 309. vö. OKN 1892. XII. 116. 10 OKN 1906. V. 311. 227
