Tanulmányok Csongrád megye történetéből 8. (Szeged, 1984)
Tóth Ede: Szeged város népképviselete az országgyűlésben 1860–1918
ambíciótól fűtve kimerítő' alapossággal foglalkozott a jelenséggel. Ismerte a külföldi szakirodalmat, kutatóintézetek feltáró és elhárító kísérleteit, részt vett az országos és a nemzetközi szervezetek tevékenységében is, amelyek a gyökérkártevő rovar terjedésének meggátlását és az ellene való védekezés módszereinek munkálatait irányították és finanszírozták. Magyarországon a phylloxera terjedése kényszerítette ki, hogy a kormány Szőlészeti és Borászati Kormánybiztosság és a Szőlészeti és Borászati Felügyelőségek létesítésével a bortermelést és szőlőtermelést irányító országos szervezetet hozzon létre. Az 1880-as években a földművelésügyi miniszter és Herman Ottó közötti nyilvános országgyűlési viták feltárták a kormány tevékenységének fogyatékosságait, ugyanakkor a társadalmi nyilvánosság, amelyet az országgyűlés kölcsönzött, kétségtelenül serkentőleg hatott a Földművelésügyi Mihnisztérium tevékenységére is. Herman Ottó és tíz Függetlenségi Párthoz tartozó képviselőtársa a költségvetés részletes vitáján 1880. április 4-én javaslatot tettek Mezőgazdasági, Bor-és Szőlészeti Kísérleti Állomás felállítására.84 A határozati javaslatot Herman azzal indokolta, hogy Karlsruheban Blan- kenhorn, Fresenius az államtól szubvenciót élvez, Franciaországban a phylloxera bizottság élére Dumas kémikust állították, és mellette kísérleti állomást szerveztek. Nyugat-Európában egyes gyárosok is finanszíroznak kutatásokat. Ezért Simonyi Ernővel szemben — aki a dualista rendszerben lehetetlennek tart minden előrelépést, közös védekezést — Herman a társadalmi méretű veszély elhárítására Magyarországon is az állami védekezést tartja célravezetőnek. Kemény Gábor kereskedelmi miniszter helyeselte a javaslatot, és ígéretet tett egy Borkísérleti Állomás, vagy Borvegyészeti Állomás létesítésére Pesten, továbbá a vincellériskolák szaporítására vidéken, de Herman azonnali intézkedést igénylő javaslata helyett a kérdést az országgyűlés előbb a pénzügyi bizottsághoz tette át.34 35 1879. december 9-én terjesztette elő Baross Gábor (a későbbi közlekedésügyi miniszter) bizottsági előadóként a Lausanne-ban elfogadott nemzetközi szerződést, amelyet 1877-ben a phylloxera vastatrix elleni rendszabályokról a szervezet tagállamai törvénybe iktatni ígértek. Herman indignáltan állapította meg a magyar kormány késlekedő magatartását. Evekkel ezelőtt javasolta, hozzanak létre országos bizottságot. Ezzel szemben a kormányközegek a vészt Pancsovára vélték lokalizálni. A fertőzés azonban tovább terjedt egész Magyarország területére. Csak ez után kezdte el a kormány francia telepítési alanyok behozatalát kísérleti céllal. A minisztérium ígérte ankét most már nem segít, állandó bizottság létrehozását javasolta.36 Az 1880. 2. te. végre kimondta a Szőlészeti Kísérleti Állomás létesítését. A kormány Herman Ottó adatai szerint a vész nagyságát továbbra is igyekezett a nyilvánosság eló'l eltitkolni, felemás intézkedéseket tett. A miniszter beismerése szerint a Kísérleti Állomás élére nem hozzáértőt nevezett ki, a franciaországi tanulmányútra kiküldött szakemberek jelentéseit nem hozta nyilvánosságra. A berni nemzetközi egyezmény, amelyet Magyarország is aláírt, kötelezte a tagállamokat az egységes adatszolgáltatásra és a védekezés megszervezésére. Herman szemére vetette a kormánynak, hogy a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, a védekezés költségei a költségvetésben nem szerepelnek, a védekezési eljárások kikísérletezése késik, a nemzetközi szervezetnek a szükséges adatokat nem szolgáltatja.36 34 OKN 1878. XI. 253. 35 OKN 1878. XI. 383. 36 OKN 1878. IX. 134. 207
